A tucatnyi hagyományos mesterség és a népi kultúra háza: az Aranykapu Fonójában jártunk

Az Aranykapunál semmi sincs aranyból. Aki csili-vilit keres, nem jó helyen jár. Az Aranykapunál az érték a közösségben és az elköteleződésben rejlik. A hagyományokat nem csak felkutatják, hanam tanítva őket át is örökítik. Csoportjaik és mestereik együvé tartoznak, mert közös a cél: kicsik és nagyok együtt tesznek a népi kultúra ápolásáért. Aki egyszer belép, ott is "ragad".

Az Aranykapu Egyesület története ez előtt 13 évvel kezdődött Szatmárnémetiben. Három fiatal anyuka rájött, merre vezet a közös útjuk. A népi hagyományos mesterségek tanítása és ápolása, a népi kultúrális rendezvények szervezése, a hagyományhű kézműves foglalkozások szervezése voltak azok a tevékenységek, melyeket igazán magukénak éreztek. Így alakult meg a játszóház a Szivárvány utcában, majd az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti kirendeltsége adott otthon egy ideig a délutánoknak.

Ahogy belevágtak, lelkesedésük leporolta a helyi tradíciókat, feléledt városunk hagyományorző mozgalma. Ahogyan a hír szájról szájra terjedt, úgy akadt egyre több elfoglaltsága a három kezdeményezőnek. A csapathoz idő közben egyre többen csatlakoztak, így bővítve az egyesület oktatói körét és tevékenységét. Az oktatás mellett folyamatosan képzésre jártak, népi játszóház vezetőkké váltak, illetve kézműves oktatókká egyaránt. A tréningek és a tanulás a mai napig sem ért véget, a tucatnyi tanfolyam köre még bővülőben van.

A kétezres évek vége felé a tevékenységek helyét egyre jobban kinőtték, váltaniuk kellett. A Toldi utcai hely 2010-ban karácsonyi ajándék volt a hagyományőrzők számára. 2013-ra azonban ez is szűkössé vált, így találtak rá a Fonó-Ház új helyszínére a Holló (Marasesti) utcában.

Idő közben, 2011-től beindult a nyári táboroztatás, melyet korosztály és tudásszint szerint szerveznek meg a mai napig is. Egyre nőtt az oktatott mesterségek száma, a foglalkozások tematikussá váltak. A délutáni foglalkozásokon és a táborokon kívül ahova csak lehetett, kimozdult a csapat. Célba vették a helyi és a környékbeli vásárokat. A Partiumi Magyar Napok keretében a kétezres évek közepe óta az Aranykapu szervezi a Mesterségek utcáját, ez a legnagyobb rendezvényük az évben. Inkább a kisebb lélegzetvételű eseményeket részesítik előnyben, a személyes hangvételt, ahol kapcsolatba léphetnek a résztvevőkkel. Megfordultak már óvodákban, iskolákban, kórházakban és a pszichiátriai betegeknél is. Szerveztek már csapatépítő tréninget orvosoknak, informatikusoknak. A hátrányos helyzetű gyerekekkel szintén nagy sikereket értek el.

Szakköreik alkalmával a gyermekek maguk kell rájöjjenek a megoldásra, az alapanyagot a kezükből nem veszi ki senki. A vezető lépésről lépésre megmutatja a csapatnak és egyenként is a munkamenetet, de nem csinálják meg az ifjak helyett. A saját tempójában halad mindenki, saját logikája szerint. A délutánok alkalmával gondolkozni is tanítják a lelkes apródokat, akik örvendenek minden kihívásnak és boldoggá teszi őket a saját maguk sikere, megoldása. A kézügyességük mellet a logikájuk, a kreativitásuk és a kitartásuk is fejlődik, nem beszélve a szociális készségekről. Aki egyszer ide betért, itt "ragad" - felnőttek és gyerekek egyaránt. A mindennapi sikerélmény, a kedves fogadtatás, a "valahova tartozás" érzése és a népi hagyományaink átélése mind-mind olyan értékek, melyek kihalóban vannak a rohanó mindennapok során.

A Holló utca 12-ben szinte minden napra akad valamilyen elfoglaltság. A kézműves foglalkozásokra kisebbeket és nagyobbakat egyaránt várnak. Két-három korcsoportban folyik a munka, közben ropogós ritmus szól, az ügyeskedők nótaszóval és nevetéssel töltik meg a szobát. A tucatnyi mesterséget a gyermekek egyetlen év alatt kipróbálhatják, hiszen mindig az aktuális évszakhoz vagy ünnepkörhöz igazítva veszik elő a hozzávalókat. A "gyakorlati oktatás" mellett jelentős figyelmet fordítanak a hivatások történetére és kultúrális hátterére, melyet játékos módon, észrevétlen csempésznek az egy-két órás foglalkozásokba. Keddenként a rajzosok-festők ecsetelgetnek, szerdánként és csütörtökönként a kézművesek négy csoportja dolgozgat a Fonóban. Hétvégente vásározás vagy felnőtt oktatás folyik.

A hagyományos kézművesség és a képzőművészet mellett a zene is megfér a Fonóban! A péntek délutáni alkalmakkor citerázni is megtanulhatnak azok, kikben máig is él a muzsikaszó. A pengetés művészete mellett magyar népdalok igazi tárházával bővül a jelentkezők tudása, melyet szatmárnémeti és vidéki előadások keretében is bemutathatnak. Ám van-e attól közösségibb élmény, mikor a tábortűz mellett vagy a baráti találkozó alkalmával kelnek életre a régi, édes-bús dallamaink? Önnek melyik a kedvenc dala? 

Nincs hagyományőrzés néptánc nélkül. Az aranykapus táncházakra ugyancsak a "közösségi élmény" jelző illik, ahogyan a többi aktivitásukra. A kicsik számára kézműves foglalkozást találnak ki a szervezők, illetve népdaléneklést. A délután kezdetén a gyermekek könnyen elsajátítható táncokat tanulnak, a felnóttek cifrább lépéskombinációkkal is megpróbálkozhatnak. Az estek lényege minden esetben az örömteli találkozás, a táncos, dalos szórakozás. Az élő hangszeres népzenei aláfestést minden egyes alkalommal biztosítják, így lehet teljes az atmoszféra, eképp elevenednek fel több száz éves értékeink. Egy-egy ilyen örömünnep alkalmával az összeszokott társasághoz újak csatlakoznak, akiket következőleg már régi jó ismerősként köszöntenek.

Bár több programjuk önfenntartó és önerőből finanszírozott, az egyesület tevékenységeit alapítványok is segítik: Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány és a Csoóri Sándor Alap.

Az elfoglaltságok sora az iskolai év végeztével bizonyosan nem ér véget. Júniustól jön a java! A gyermekek végre ráérnek, s ennek nem csak az aranykapus csapat, hanem a szüleik is örülnek. Nyáron indul be csak az élet, a táborok! A kisebbek és a nagyobbak sem maradnak ki a mókából. Faragásra, egyéb hagyományos mesterségekre, valamit képzőművészeti turnusokra is sor kerül a 2019-es június-szeptemberi időszakban.

Az Aranykapu Fonója a közeljövőben ezeket a programokat tervezi a fentiekben felsoroltakon kívül: Nőkről nőknek a környezettudatosság és a csináld-magad jegyében; bőrdíszműves hétvége; fazekasság és nemezelés felnőtteknek; Tekergő Meseösvény élőszavas meseelőadása pedagógusok és gyermekek számára is... És így tovább.

Az Aranykapu Egyesület Holló utcai Fonójában több száz éves hagyományok elevenednek meg nap mint nap. A népi dallamok, rigmusok a fiatalok hangján is megszólalnak. Kultúrális értékeink őrzése és ápolása közös feladatunk, mely közösségkovácsoló élményként örökíthető tovább eredményesen. Ehhez társakra az aranykapus csapat közbenjárásával könnyű szerrel találhatunk.

Látogassa meg az Aranykapu Egyesület legújabb kiállítását és vásárát az új központban. A sétálóutcán felállított faházakban az egyesület mestereinek portékáit kínálják, sok esetben maguk állnak a termékeik mellett. Bátran elegyedjenek szóba a kézművesekkel, szíves örömest mesélnek a hivatásukról, a kiállított dolgok elkészítési módszeréről is. A vásár március 6-tól látogatható ismét.

Ön is a hagyományőrzés híve, netán aranykapus? Részvételén kívül személyi jövedelemadója 2%-val is támogathatja az Aranykapu Egyesület tevékenységét. A 2%-ról szóló nyilatkozatot online is leadhatja, de személyesen is kitöltheti a Fonóban március 15-ig. Vigyázat! Előre hozták a határidőt, már kevesebb mint két hete van rá! A székhelyen segítséget kérhet az űrlap kitöltésében, így biztosan meg is kapja az egyesület a támogatását. Március 6-tól az új központi kézműves vásárban is kérhet nyomtatott úrlapot, a kitöltésben ott sem hagyják magára. Önnek pár tollvonásról van csak szó, az Aranykapu fiataljai számára alapanyag, a mesterek és az események költségét jelentheti az összeg.

Az Aranykapu adatai a 2% felajánlásához:

A számlaszám: RO76 OTPV 2800 00085975RO01

Az adószám: 19082060

A hagyományaink nap mint nap életre kelnek a Fonóban: az Aranykapu népi mesevilág Szatmárnémetink szívében.