A szélsőséges időjárás válhat uralkodóvá a globális felmelegedés hatására

A globális felmelegedés hatására a légköri folyamatok intenzívvé válnak, s általában a szélsőségek válnak uralkodóvá – mondta Juhász Árpád geológus szerda reggel az M1-en.

A geológus elmondta, a mind melegebb Kárpát-medencei időjárásra más logikus magyarázatot nem lehet találni, mint a globális felmelegedést. Hozzátette, a hőségriadók száma az elmúlt években egyre gyarapodott, ami már trendszerű, másrészt viszont egyre egyenetlenebb a csapadék eloszlása is.

A múltban is voltak már olyan időszakok, amikor nagy meleg és szárazság volt az országban: az 1800-as évek második felében a magyarországi Velencei-tó kiszáradt, s már azt tervezték, hogy felparcellázzák a medrét – hozott példát.

Vészesen zsugorodik az Északi-sarkot borító jégtakaró

A globális felmelegedés okozta olvadás nemcsak bolygónk élővilágában, hanem a világpolitikában, főként a kereskedelmi kérdésekben is változásokat hozhat.

A sarkvidéken kétszer gyorsabb felmelegedés tapasztalható, mint a világátlag, ami jelentős olvadást eredményez a jégtakarón. Egy Greenpeace által támogatott kutatás keretében szakértők egy csoportja expedíció keretében kezdte vizsgálni a jégtakaró változását, amely nemcsak a sarkvidék élővilágát, hanem az egész bolygó jövőjét veszéllyel fenyegetheti.

A 2019-es mérések szerint a legnagyobb mértékű olvadás áprilisban és júniusban következett be, s ezzel minimumrekordot döntött a jégtakaró kiterjedése több arktikus régióban. A májusi vastagság ugyan meghaladta a 2016-os rekord alacsony értéket, de így is jóval az átlag alatt maradt.

Egyes becslések szerint az évszázad végére a tenger szintje jelentősen emelkedni fog, de nem haladja majd meg a két métert. Ha azonban a felmelegedés ebben az ütemben folytatódik, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig nem csökken, 2100-ra 52–98 centiméteres vízszintnövekedés is lehetséges – olvasható a The Washington Post híreiben.

Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere májusban az Északi-sarkvidéki Tanács finnországi ülésén elmondta, jogtalanság címén elutasítja Kanada igényét az északnyugati átjáróra, amely a jég olvadása következtében megnyíló a szigettengeren húzódó csatornalánc. A miniszter kijelentése megdöbbenést okozott a szakértők és a kormányzati tisztviselők körében. Ha így áll a helyzet, felmerül a kérdés, hogy kihez tartozik valójában az átjáró – olvasható a brit The Economist hírmagazinban.

A sarkvidéki útvonal az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán térségeit kapcsolja össze, és rövid útvonalat jelent Európa és Kína között. Habár az átjáró az év egy részében eddig nem volt használható, a globális felmelegedés okozta olvadás következtében az utóbbi időben megnőtt a hajózhatósága – áll a brit The Guardian cikkében.