2017. június. 26., hétfő
Névnap:
2007-12-08 10:53:38• hírek • István Löchli

A sertés takarmányozása II.

A sertés takarmányozásában használt legfontosabb takarmányok.

 Feltétlenül ismernünk kell az általunk felhasznált takarmányok tápanyagértékét, és egyéb tulajdonságait (íz, étrendi hatás), hogy azokból olyan keveréket állíthassunk össze, amely minden szempontból fedezi a sertések igényeit, mert eredményes sertéstartás, a piaci elvárásoknak megfelelő vágósertés előállítása csak akkor lehetséges, ha a magas hústermelő képességgel rendelkező fajta, vagy hibrid minden igényét hiánytalanul ki tudjuk elégíteni.

A gazdaságunkban leggyakrabban etetett takarmányféleségekből a takarmányadagot úgy állítjuk össze, hogy az megfeleljen bizonyos követelményeknek:
- legyen biológiailag teljes értékű, vagyis tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb., amelyekre sertéseinknek a magas hústermelés biztosítása érdekében szüksége van, úgy mennyiségileg, minőségileg, mint egymáshoz viszonyított arányukban;
- a takarmány ne legyen szennyezett, ne tartalmazzon kórokozókat, penészgombákat és mérgező anyagokat;
- fordítsunk megfelelő gondot az itatás módjára, vagyis állataink akkor jussanak megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez, amikor nekik arra szükségük van.

A gabona-magvak
- A gabona-magvak legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy energiatartalmuk magas, fehérjetartalmuk alacsony, tehát mindenképpen fehérje-kiegészítésre szorulnak. Energiaforrásukat a magas keményítőtartalom biztosítja, ugyanis a sertés szervezetében elhasználódó energia és a zsír formájában lerakódó plusz energia szinte teljes egészében a keményítőből származik. Vitamintartalmuk a B-vitamincsoport és az E-vitamin kivételével alacsony. Egyáltalán nem tartalmaznak C- és D-vitamint.
- A kukorica íze kitűnő, emészthetősége magas, termesztésének gazdaságossága következtében a sertéstakarmányok között a legjelentősebb helyet foglalja el. A keverékben részarányát nem szokták pontosan meghatározni, mivel ha a fehérjeszint úgy mennyiségileg és minőségileg is megfelelő az energiaszintet egymagában is biztosíthatja, bár a termelt zsírt ellágyíthatja, ezért ajánlott más gabonafélék, például árpa felhasználásával ezt a tulajdonságát ellensúlyozni.
- Az árpa vetésterülete mindinkább csökken, habár nagyon jó táplálék, íze kiváló, rosttartalma optimális, étrendi hatása kitűnő. Alkalmazása rendkívül előnyös, a szalonnát keményíti. Malacoknak evésre szoktatáshoz szemesen pörkölve kiváló takarmány, mert így jobb az íze, a szaga és a malacot nyálelválasztásra készteti, amí miatt jobb az étvágy és jobb az emésztés.
- A búza takarmányként való használata mindinkább nő, mivel biztosan és bőven termő fajták jelentek meg, valamint terjed a takarmánybúza vetésterülete. Fehérjetartalma valmivel nagyobb az árpáénál. Etetésekor figyelni kell arra, hogy ha tulságosan finomra őröljük csirizesedik, miáltal a gyomornedvek számára nehezen hozzáférhetővé válik és emésztési zavarokat okozhat. Javasolt részaránya a takarmánykeverékben 50 %-ig mehet.
- A zab kitűnő ízű és diétás hatású takarmány. Fehérjetartalma biológiailag értékes és a tenyészkanok specifikus hatású takarmányaként ismert. Jó diétás hatása miatt gyomor és bélbántalmak esetén finomra őrölt formában ajánlott.

A hüvelyes magvak
Legismertebb és legjellegzetesebb képviselője a borsó, amely magas fehérjetartalmának köszönhetően a gabona-magvaknál értékesebb. Etetésükkel vigyázni kell mert nehezen emészthetőek, szorulást okozhatnak. Javasolt mennyiségük a takarmánykeverékben 5-10 esetleg 20 %. Etetésével a zsír keménnyé válik, a hús ízletesebb lesz.
- A szójababot magas zsírtartalom jellemzi. Nyersen nem etethető, mivel gátolja a fehérje értékesülését, ezért takarmányként csak extrahált daráját etetjük.

Ipari melléktermékek
- A búzakorpa enyhén laxáns hatású takarmány, tejtermelést fokozó hatása miatt különösen a tenyészkocák takarmányozásában használják.
- Az extrahált szójamag dara, ismertebb nevén szójasrót, a fehérjeellátás legfontosabb alapanyaga. Mennyiségét a takarmánykeverékben az elérni kívánt fehérjeszint szabja meg. Sok fehérjét tartalmaz és magas lizin- és alacsonyabb metionintartalommal rendelkezik.

Az extrahált napraforgódara, vagy napraforgósrót, szintén nagy fehérjetartalmú, ízletes takarmány, amelyet ugyancsak a fehérjeszint emelésére adagolnak a takarmánykeverékbe. A szója- és napraforgósrót aminosavtartalma kölcsönösen kiegészíti egymást, emiatt a kettőt együtt szokták használni a keveréktakarmányok aminosavszintjének javítására. A legnagyobb gondot a napraforgómag megmaradt héja okozza, amely darálás után hegyes szilánkokká töredezik, ami irritálja a bél nyálkahártyáját és súlyos következményeket okozhat.

A sertés takarmányozásában használatos takarmányok fehérje-, legfontosabb aminosavtartalma %/kg-ban kifejezve és energiatartalma kcal/kg-ban megadva:

A takarmányozás sikeressége nagymértékben függ a takarmány minőségétől, tehát a növénytermesztéstől, a föld termőképességétől, a növényvédelemtől, a gépesítéstől, a tárolástól, feldolgozástól. Rossz minőségű takarmánynövényből nem lehet jó takarmányt készíteni. Vagyis, amikor az elért eredményekkel elégedetlenek vagyunk, ne csak a sertést, a tartást, vagy a takarmányozási módot okozzuk, hanem gondoljunk a felhasznált takarmány esetleg nem megfelelő minőségére is. Abból a takarmánykeverékből, amelynek nincs meg a szükséges fehérjetartalma a sertés többet eszik, de mégsem gyarapszik megfelelően.
Facebook hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: