A moldvai csángók ragaszkodnak az anyanyelvükhöz

Egy finn kutató szerint nagyobb a moldvai csángókban az anyanyelvük újraélesztése iránti igény, mint a finnországi számi vagy lapp közösségeknek.

A finn állam minden támogatást megad ezeknek a csoportoknak anyanyelvük újraélesztéséhez, de a nekik szóló programok sokkal kevésbé sikeresek, mint a moldvai csángó magyar oktatási program.

Petteri Laihonen, a finnországi Jyvaskyla Egyetem tanára a Finn Tudományos Akadémia programja keretében kutatja 2016 óta a moldvai csángó magyar oktatási programot, a kutatás részleteiről a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének előadásán számolt be.

A moldvai program keretében harminc településen mintegy kétezer gyermek tanul magyarul az iskolában, illetve délutáni foglalkozások keretében. Megjegyezte: motiváló tényező a magyar állam által nyújtott támogatás a program résztvevői számára, de enélkül is jelentős az érdeklődés a program iránt. Ennek nyitját abban látta, hogy a gyerekek játszva, énekelve szereznek magyar nyelvi kompetenciákat.

Petteri Laihonen elmondta: az általa vezetett kutatási program keretében magyar nyelvhasználati alkalmakat teremtenek a gyermekek számára, ezeket videófelvételeken dokumentálják, és a felvételek alapján elemzik a gyermekek viselkedését. Emellett interjúkat is készítenek az oktatási programban részt vevő tanárokkal.

A kutató hozzátette: nagy segítséget jelent számára a moldvai Pusztinából származó Timaru Carina, a BBTE  mesteri programjának a hallgatója, aki a moldvai csángó magyar oktatási programból nőtt ki, és jutott el a kolozsvári egyetemre. Ő ugyanis úgy tud részt venni a gyerekekkel való foglalkozásokon, hogy nem tekintik idegennek.