A meghurcoltak előtt tisztelegtek

Az emlékezés és a hálaadás jegyében mutattak be szentmisét vasárnap a kaplonyi Szent Antal-templomban. A római katolikus istenháza színültig megtelt a már elhunyt és az élő deportáltak tiszteletére bemutatott szertartásra.

Hatvanhat esztendeje több mint háromszázötven embert hurcoltak el Kaplonyból oroszországi kényszermunkára. Több mint hatvanan ott maradtak, távol szülőfalujuktól, s talán jeltelen sírokban nyugszanak. „Ritka volt az olyan ház, ahol ne sirattak volna egy anyát, egy apát, egy fiat vagy egy lányt" - idézett a kolostor történeti könyvéből Erik ferences szerzetes prédikációjában. Nagyszülei mesélték neki azokat az ínséges oroszországi éveket. Petőfi Sándor Távolból című költeményével érzékeltette, mit jelentett a deportáltaknak az otthon hiánya. Szentbeszédében megfogalmazta, hogy mindent meg kell tennünk a szenvedések csökkentése érdekében. Ehhez pedig elegendő mindössze az örömhírt tudatni embertársainkkal: nem a szenvedésé, nem a halálé az utolsó szó. A deportáltak hazatérésük után bízva az Istenben mertek jövőt tervezni. Családot alapítottak, építkeztek - mutatott életcélt híveinek a kolostor házfőnöke.

A kaplonyi katolikusok ez alkalommal is szép énekszóval dicsérték az Urat, mondtak hálát neki. A szertartás után a gyülekezet a keresztet követve kivonult a közeli világháborús emlékmű elé, amely a deportáltakat ért igazságtalanságot is hirdeti. A tiszteletadás jegyében koszorúkat helyeztek el: a polgármester és helyettese, a területi Német Demokrata Fórum képviselői, az RMDSZ és az NDF helyi szervezete nevében. Közös imádkozással és a Kaplonyi Páter Szabó Dömjén Vegyeskar énekszolgálatával végződött a tiszteletadás.

Az NDF-székházába a még élő 32 kaplonyi deportáltat ünnepi ebédre várták. Mindösszesen 11-en tudtak eleget tenni a meghívásnak. A díszebéd után verseket szavaltak, a deportáltak himnuszát és Petőfi Sándor Távolból versét énekelték. A jövő hétvégi mezőteremi deportálttalálkozó, illetve a jövő évi viszontlátás reményében búcsúztak egymástól a pokolból hitük révén visszatérők.