2012-01-24 08:49:42• hírek • MTI

A lakosságon csattannak az Irán elleni szankciók

Mélyen érintik az irániak mindennapi életét az ország atomprogramja miatt életbe léptetett nemzetközi szankciók, a felfutó infláció következében sokak megélhetése került veszélybe az iszlám köztársaságban - írta honlapján megjelent helyszíni tudósításában a CNN amerikai hírcsatorna.

Hétfőn az Európai Unió - csatlakozva az Egyesült Államok és az ENSZ által bevezetett korlátozásokhoz - július 1-jéig késleltetett olajembargót vezetett be Irán ellen, a teheráni központi bankot pedig szankció alá helyezte. Az iráni atomprogram nemzetközi ellenőrzésének biztosítását és az urándúsítás felfüggesztését kikényszeríteni hivatott nemzetközi "blokád" ugyanakkor annak kritikusai szerint nemcsak, hogy hatástalan, de a hatalmi elit helyett elsősorban az átlagembereket sújtja.

Az olajembargó, a jegybankra vonatkozó szankciók, illetve az egyéb, pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos korlátozások az iráni nemzeti valuta, a rial elértéktelenedéséhez és hatalmas inflációhoz vezettek, ezáltal pedig mélyen sújtják az emberek mindennapi életét. A CNN-nek nyilatkozó irániak arról számoltak be, hogy nemzetközi nyomásgyakorlás jelentősen megnehezítette életüket, sőt sokak alapvető megélhetését sodorta veszélybe. 

Az esetleges következményektől való félelem miatt névtelenül megszólaló emberek arra panaszkodtak, hogy a főbb élelmiszerek, így a húsok és a tej ára a duplájára nőtt, akárcsak az átlagos havi közüzemi díjak mértéke. Sokan nemcsak a megdrágult importcikkekről kénytelenek lemondani, hanem már lakásuk bérleti díjának kifizetése is gondot okoz. Mindeközben a bűnözés egyre komolyabb méreteket ölt, egyesek pedig már elkezdtek készleteket felhalmozni az alapvető élelmiszerekből, minden eshetőségre felkészülve.

Farhad, egy 47 éves taxisofőr arról számolt be, hogy korábbi kényelmes élete meredek lejtőre került a szankciók bevezetése óta. Párjával már nem tudják megengedni maguknak, hogy vendégeket fogadjanak vagy étterembe menjenek, arra pedig már nem is emlékeznek, hogy mikor vettek utoljára új ruhákat. 21 éves fiúk az egyetem mellett két részmunkaidős állásban dolgozik, hogy eltartsa magát. "Imádkozom, hogy a gazdaság újra beinduljon, de nem vagyok bizakodó. Csak várunk, és majd meglátjuk, mit hoz a jövő" - mondta a férfi.

Hasonló nehézségekről számolt be az 59 éves Jakob is: családja étkezőasztaláról eltűntek a gyümölcsök és a húsok, az egekbe szökő árak miatt már csak rizsre és babra futja. "Az emberek éhesek, ezért a bűnözés is nő" - vonta le a következtetést, utalva rá, hogy a közelmúltban veje motorbiciklijét háza elől vitték el. Mint mondta, korábban nem fordult elő, hogy lopástól kelljen tartani.

A 39 éves Davud és felesége diplomások, mégis irodai kisegítői munkákból kénytelenek fenntartani magukat, főzésből, iratkézbesítésből és takarításból. "Semmi esélyt nem látok rá, hogy valaha olyan munkát kapok, ahol használhatom a diplomámat. Sőt, attól félek, hogy (még ezt) az állásomat is elveszíthetem" - mondja egyikük.
Az "elszálló" árak nemcsak a szegényebb rétegeket, hanem a középosztályt is fojtogatják. "Az emberek kevesebbet vásárolnak az árak miatt, ami a bolttulajdonosokat is érinti. Ez egy ördögi kör" - nyilatkozta Haleh Esfandiari amerikai-iráni tudós.

A szankciók okozta gazdasági gondok - köztük a legsúlyosabb, a rial 60 százalékos értékvesztése a dollárral szemben - pont akkor jelentkeztek, amikor Irán amúgy is nehéz helyzetben van. Egy iráni közgazdász szerint a kormányzat elhibázott gazdaság- és külpolitikája is felelős a helyzetért, a jövőre nézve pedig úgy véli, "a helyzet a következő hónapokban tovább romlik". "Még magasabb inflációs és munkanélküliségi adatokra kell számítani, még alacsonyabb gazdasági növekedés mellett." A fogyasztói árak a központi bank elnöke szerint a tavalyi üzleti évben 16,3 százalékkal emelkedtek, míg a munkanélküliséget a kormány adatai alapján 11,5 százalék volt.

Az iráni lakosokat érintik leginkább a szankciók

A szankciók támogatói amellett érvelnek, hogy a blokád csak akkor lehet hatásos, ha fájdalmas. Egyes elemzők szerint a gazdasági helyzet miatti elégedetlenség könnyen súlyos politikai következményekkel járhat, s rámutatnak, hogy a 2009-es választásokat követő zavargások fő oka is a magas munkanélküliség és az úgynevezett stagfláció (magas infláció és alacsony gazdasági növekedés) volt.

Mások ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a túl szigorú, az ország gazdaságát "kerékbe törő" szankciók nem biztos, hogy hatékonyak, ahogyan a korábban Irakkal szemben bevezetett korlátozások sem voltak azok: Szaddám Huszein rezsimjének nemzetközi elszigetelése ellenére is hatalmon maradt, míg az iraki nép komoly nélkülözést volt kénytelen elszenvedni. Trita Parsi, a Nemzeti Iráni-Amerikai Tanács nevű civilszervezet vezetője hasonló folyamatokat lát: szerinte a szankciók sokkal nagyobb nyomást gyakorolnak a lakosságra, mint a nemzetközi közösség által büntetni kívánt hatalmi elitre. "A kormánynak mindig megvannak az eszközei arra, hogy megkerülje a szankciókat és a lakosságra hárítsa azok terhét" - figyelmeztetett.

Farhad, mint mondta, tisztában van vele, hogy élete a nemzetközi politikai csatározások következtében romlott meg. "Nem tudom, mit kellene tenni a gazdasági állapotok helyreállításához, de nem az amerikaiakat és a szankcióikat okolom." Az Egyesült Államoknak a saját érdekeit kell szem előtt tartania, ahogy Iránnak is a saját érdekeit kell védelmeznie - mondta.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: