A koronavírus miatt bevezetett óvintézkedések vezethettek a spontán lázadásig
Szerdán este a szatmári börtönben tűz ütött ki, melyben három fogvatartott életét vesztette, további kettő pedig súlyos sérüléseket szerzett. Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) által kiadott közlemény szerint az incidens egy, az esti létszámellenőrzés után bekövetkezett spontán lázadás eredménye, a rabok elégedetlenségének okairól azonban a hivatalos forrás ezidáig nem közölt semmit.
Az eset természetesen nem kerülte el a Romániai Börtönalkalmazottak Országos Szakszervezetének (SNPP) figyelmét sem. A SNPP honlapján Stefan Teoroc szakszervezi elnök terjedelmes írást tett közzé, melyben a tűzesetre, illetve annak következményeire reagált. Mint írja, a koronavírus megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések jegyében még a nyitott vagy félnyitott rezsim alatt álló cellák ajtóit is folyamatosan zárni kell, és szerinte ez a korlátozás vezetett odáig, hogy a fogvatartottak a cellában gyújtogatni kezdtek, s az ebből kibontakozó tűz sajnos három ember halálát okozta.
„Jelenlegi információink szerint a fogvatartottak, kiknek egy része magatartási gondjairól volt ismeretes, elreteszelték az ajtót, majd meggyújtották az ágyneműt. Korábbi tapasztalataink már bebizonyították, hogy milyen gyorsan terjed a tűz egy cellában, és mennyire nehéz elkerülni ilyen esetben az elhalálozásokat. […] Az oltási művelet kivételesen nehéz volt, mivel a fogvatartottak a vaságyakkal és a matracokkal elzárták az ajtót, ők pedig minden valószínűség szerint a mosdóként kialakított sarokba húzódtak vissza abban a reményben, hogy ott nem érhetik el őket sem lángok, sem a füst. Noha a lángok valóban nem értek el addig, a sűrű, mérgező füst teljesen betöltötte a cellát. Annak ellenére, hogy a matracok tűzállóak voltak, még ezek is képesek lángra kapni, ha valaki elég kitartóan próbálja őket felgyújtani. Nem olyan gyorsan, nem olyan magas hőfokot eredményezve, de mégis égnek” – írta a szakszervezeti elnök.
Stefan Teoroc véleménye szerint azért gyújtogattak a rabok, mert elégedetlenek voltak a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett intézkedésekkel, melyek nem csak az ajtók zárva tartásáról rendelkeztek, de a személyes látogatást is korlátozták. A szakszervezeti elnök felhívja a figyelmet a tényre, mely szerint a rabokat rendszeresen tájékoztatják az országos és a nemzetközi helyzetről, azaz ők is tisztában vannak azzal, hogy miért van szükség e szigorításokra. „Nagyra értékeljük, hogy a többi rab nem vett részt ebben az emberéleteket követelő akcióban. […] Bízom benne, hogy ez az eset gátat szabhat a hasonló jellegű incidenseknek, melyeknek megelőzéséért a személyzet mindent elkövet” – írja Teoroc.
„Ez egy nehéz időszak minden országnak, minden állampolgárnak, legyen szó szabad vagy fogvatartott személyekről. Gyárak zárnak be, emberek ezreit küldik kényszerszabadságra, a gazdaság az összeomlás szélén. Ilyen időkben senki sem szeretne ártani a másiknak.[…] Mindenkit nyugalomra, megértésre, éberségre és professzionalizmusra intünk. Felfoghatatlan, hogy az olyan óvintézkedések, melyeket életvédelmi céllal vezettünk be, olyan emberéleteket követelő incidenseket okozzanak, melyeknek voltaképp semmi közük a pandémiához” – zárta gondolatait a szakszervezet elnöke.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Országos Börtönigazgatóság a Stefan Teoroc által leírtakat egyelőre nem erősítette meg, viszont nem a szatmári lenne az első börtön, ahol a koronavírus miatt bevezetett óvintézkedések lázadásig vezettek. Gondoljunk csak Olaszországra, ahol március elején hat fogoly vesztette életét egy modenai büntetés-végrehajtási intézményben. A fogvatartottak ott is tüzeket gyújtottak, az ugyancsak olaszországi Paviában pedig őröket ejtettek túszul az elégedetlenkedő rabok.
