2019-05-02 05:17:42• hírek • Közlemény

A kölcseysek a szigetszetmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjaival kirándultak

A tavaszi vakációt kihasználva, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 48 diákja és 4 kísérő tanára a Határtalanul! program keretein belül a szigetszetmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjaival ápolta a kapcsolatot. A programon részt vettek a X.E osztályosok, a diákszövetség aktív tagjai, illetve azok a tanulók, akik kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek.

Csütörtökön kora reggel már toporogva vártuk, hogy kezdetét vegye a projekt. A kicsit nehézkes határátkelés és a 4 órás, jó hangulatú buszút után megérkeztünk az első úticélunkhoz, ami az Esztergomi Bazilika volt. A közel 100 méter magas épület kupoláját már messziről is látni véltük, érkezésünkkor pedig helyi idegenvezető fogadott, aki a klasszicista épület minden fontosabb szegletét bemutatta nekünk. Ezután kis ideig gyönyörködtünk a dunai látképben, majd a közeli Visegrádra mentünk, ahol talán még szebb látvány fogadott minket. Ezt követően Budapestre indultunk, ahol elfoglaltuk a szállásunkat, megvacsoráztunk és az est fennmaradó részét ki-ki pihenéssel, társasozással töltötte.

 

Másnap igen mozgalmas program várt ránk. A nap legnagyobb részét a partneriskolában töltöttük el, ahol mindenki a maga ízlésének megfelelő "foglalkozást’’ választhatott: városnézés, az iskola felfedezése, különböző kreativ feladatok, mindezt úgy, hogy a kölcseys és a battyhánys diákok kisebb csoportokban együttműködtek. Ezalatt megismertük egymást és egymás iskolai rendszerét is (amelyek jelentős különbségeket mutatnak). A délután folyamán ellátogattunk a Velencei-tóhoz és a művészi hangulatú Székesfehérvár városába is, majd egy tartalmas idegenvezetés után fáradtan zuhantunk a buszba, hogy visszatérjünk Budapestre.

 

A szombati napot teljes egészében a magyar főváros felfedezésére szántuk: többek között megnéztük a Vásárcsarnokot, felsétáltunk a Gellért-hegyen található Citadellára, voltunk a Budai Várnegyedben, amely az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel  1987 óta. A délutánt már a pesti oldalon töltöttük, ahol a Szent István Bazilikát, ezáltal a Szent Jobbot tekintettük meg, és természetesen nem maradhatott ki a szintén világörökségi helyszínnek nyilvánított Andrássy út és Hősök tere. Az igen tartalmas napot a Vörösmarty téren zártuk, ahol mindenki kedvére tölthette el a szabadidejét, akár vásárlással, akár kávézgatással.

 

 

A vasárnapot az Országházban kezdtük. Bár sokan közülünk már jártak ebben az eklektikus épületben, amelynek a megépítése 19 teljes évet vett igénybe, mégis újra és újra találunk valami szépet, érdekeset, amiről addig nem tudtunk, addig nem vettünk észre. Számomra ilyen a 96, mint "mágikus szám’’ jelenléte: a kupolacsarnok belmagassága 96 méter, a díszlépcső 96 lépcsőfokból áll, a honfoglalás 896-ban valósult meg, 96 fokos a legmelegebb magyar gyógyvíz. Miután kicsodálkoztuk magunkat, buszra szálltunk, hogy a budakeszi vadasparkba menjünk.

 

Bár az idő nem volt felhőtlen, nekünk ez sem vette el a kedvünket, jól elütöttünk két órát a vadasparkban, ahol az egyik legérdekesebb dolog természetesen az állatsimogató volt, de láttunk bemutatót a sólyom vadászatáról is. Utunkat tovább folytattuk Budapest külvárosában, mégpedig Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban. Ez egy kissé másfajta, más témájú látogatás volt, de a fáradtságunk ellenére itt is találtunk érdekes dolgokat. A nap fennmaradó részében szabadidőnk volt Budapesten, bár legtöbben ezt pihenéssel töltöttük, tekintve, hogy az azt megelőző napokban közel 50 km-t sétáltunk.

 

Hétfőn korán reggel a csomagjainkkal együtt vártuk a buszt, de a kirándulás itt még nem ért véget. Utolsó úticélunk a Fiumei úti sírkert volt. Itt egy háromórás séta várt ránk, melynek témája a magyar irodalom. Szerintem kijelenthetem, hogy ezáltal egy teljesen más, jóval érdekesebb szemszögből ismertük meg a magyar irodalom nagy alakjait. Olyan emberek sírhelyeit, síremlékeit láthattuk mint az egyetlen magyar nemzetiségű irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre, a ballada Shakespeare-je, Arany János, valamint a nemzet költője, Petőfi Sándor. Egy gyors ebédelés után elköszöntünk Budapesttől, és fáradtan, de sok új élménnyel és tudással gazdagodtunk. Ami viszont szerintem még fontosabb, az az, hogy sok új embert ismerhettünk meg a partneriskolából, barátságokat építettünk és már most várjuk, hogy júniusban szerepcsere legyen, s mi legyünk majd a házigazdák, remélve, hogy ők is olyan jól fogják magukat érezni nálunk, mint mi ebben az öt napban.

 

Tepfenhart Beatrix, XI.B osztály

Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: