A húsvéti ünnepkörhöz szorosan hozzátartoznak a különböző szimbólumok, mint a tojás, a bárány, a barkaág, a locsolkodás stb.
A keresztény ünnepkör azonban sokáig nem tesz említést a nyúlról. Egyes források szerint a húsvét nyúl mindössze a XVI. századi Németországból kiindulva vált a húsvéti ünnepkor részévé, de mindössze a XIX. század folyamán honosodott meg.
A húsvéti nyuszit elsősorban a gyerekek várják előszeretettel, aki meglepetés ajándékokat és sok csokitojást hoz számukra. A Télapóhoz hasonlóan a húsvéti nyuszi is titokban rejti el ajándékait, amit a gyerekeknek meg kell találniuk. Sokak szerint meglehetősen új keletű, nyugat-európai átvett szokásnak számít. Az utóbbi években azonban tértségünkben is elterjedt a húsvéti fészek készítése, amibe tojásokat helyeznek és amelyeket jelképesen a húsvéti nyuszi költ ki.
Természetesen a szimbólumoknak jóval nagyobb jelentősége van: a tojáshoz hasonlóan a nyúl is termékenységi jelkép. A tavaszi újjászületés időszakában a nyulak rendkívül sok utódot nemzenek, éppen ezért a nyúl a szaporaság jelképe is. A húsvéti nyúl jelképeredetére megannyi magyarázat áll a rendelkezésünkre. Egy azonban biztos, hogy a történetekben két fontos termékenységi szimbólumot kapcsoltak össze, vagyis a tojást és a nyulat.