A homok- és kavicskitermelés környezeti hatásairól értekeztek Szatmárnémetiben

Újabb állomásához érkezett hétfőn a RO-HU62 Határtalan zöld folyosó néven ismertté vált projekt: a szatmárnémeti Zöld házban szervezett szakmai találkozó témája ez alkalommal a homok- és a kavicskitermelésnek a Szamosra kifejtett környezeti hatása volt.

Az eseményen a projekt Szatmár megyei tagjai mellett természetesen jelen voltak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei partnerek is, azaz egy igazán hozzáértő, vízgazdálkodással, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szakemberekből összeállított csapat foglalkozott a témával. De hogy az ügyben legérintettebbek is kivegyék a részüket a tanácskozásból, ezért a találkozóra meghívást kaptak azok a magánvállalkozók is, akik homok- és kavicskitermelési engedéllyel rendelkeznek megyénkben.

A konstruktív megbeszélést követően a felek mind egyet értettek abban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a természetvédelem és a kitermelés között, s ehhez első körben nagy szükség volna egy, a Szamos teljes folyására kidolgozott hatástanulmányra. Mint kiderült, ezt a határ másik oldalán már korábban gyakorlatba ültették, és a kezdeményezés már beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A Határtalan zöld folyosó általános célkitűzése egyébként az alsó Szamos határ menti övezeteiben található természeti örökség megőrzése, védelme és népszerűsítése az ökoturizmus és környezetvédelmi nevelő tevékenységek által. A programban a Szamos folyó alsó szakaszának a térsége érintett: ez a Szatmár megyei települések közül Szatmárudvarit, Vetést, Óvárit, Pálfalvát és Szatmárnémetit foglalja magába, a határ túloldalán pedig Csenger városa az együttműködő partner.