A holokauszt magyar áldozataira emlékeztek

Szatmárnémetiből 1944-ben két hét alatt közel 19 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba - csak 15 százalékuk élte túl a megpróbáltatásokat.

Rendezvénysorozatot szervezett a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján, április 16-án az Északi Színház Harag György Társulata. A rendezvények sora a szatmárnémeti Nagy Zsinagógában vette kezdetét, ahol Décsei Nicolae, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke beszélt a zsinagóga felépítéséről, a szatmári zsidóság deportálásáról, a kommunizmus éveiről és a jelenről, amikor a zsinagóga évente 6-8 alkalommal különböző koncertek helyszíne. Szó esett a zsidóság jelenéről is: kevesen tudják, hogy Brooklynban alapított "szektát" a Szatmárnémeti környékéről az USA-ba menekült Teitelbaum rabbi, a "szatmari" zsidók pedig jelen pillanatban a legortodoxabb zsidó közösségként vannak számon tartva.

Décsei beszélt a deportálásról is: összesen 18.683 szatmári zsidót deportáltak két hét leforgása alatt 1944-ben. Marhavagonokba bezsúfolva 80-100 ember zötykölődött állva, étel-ital nélkül Kassáig, ahonnan a német erők vették át őket és szállították az Auschwitz-i lágerbe az embereket. Három túlélő még ma is Szatmárnémetiben él.



A zsinagógában megtartott rendezvényt követően a résztvevők átvonultak az Ács Alajos Stúdióterembe, ahol Bessenyei Gedő István, a színtársulat dramaturgja, Bessenyei István színész, a Harag György Társulat művészeti igazgatója, a szatmárnémeti társulat örökös tagja, Végh Béla Balázs, a BBTE Szatmári Kirendeltségének adjunktusa tartott előadást a holokausztról.

Kovács Éva Poór Lili-díjas színésznő Páskándi Géza Pánkász Müller dévai rabbival folytatott levelezéséből olvasott fel.

Bessenyei István olvasta fel Csirák Csaba tanulmányát a szatmári deportálásról, érintve a színház világát is befolyásoló szörnyű eseményeket.  1944-ben a holokauszt nyomán eltűntek a zsidók a színházi életből, a színpadról és a nézőtérről is. Ekkor deportálták Harag Györgyöt is, az erdélyi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb egyéniségét, a jelenlegi magyar színtársulat névadóját. Az ok: magyar zsidó volt.



Csirák tanulmányában kitért az akkori szatmári polgármester, Dr. Csóka László zsidókat érintő lépéseire: kitiltották a zsidókat a strandokról, kád és gőzfürdőkből, kötelezővé tették a megkülönböztető, sárga csillag jel viselését, több mint 350 zsidó boltot zártak be és korlátozták a megbélyegzett emberek utazását is. Később létrehozták a lágert, majd vonattal elszállították a több mint 19 ezer embert, akiknek alig 15 százaléka élte túl a láger megpróbáltatásait.

A rendezvényt követően a résztvevők egy-egy gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.

zsinagoga1 from Szatmar.ro on Vimeo.