2008-01-14 10:35:49• hírek • István Löchli

A hitelrendszer hatása a mezőgazdaságra

A mezőgazdaságban való beruházás az életszínvonal növekedését eredményezi.

A mezőgazdaság szempontjából Románia Uniós csatlakozása egy nagy kihívás, mivel nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is meg kell felelni az Uniós szabályoknak, s ezzel egy időben lépést kell tartani a fejlett országok diktálta versenyképességgel.

Tisztában kell lennünk azzal a nagy lemaradással, mely a román mezőgazdasági szektorban van az Uniós országok mezőgazdaságával szemben. Morális kötelességünk, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amellyel a mezőgazdasági szektort tudjuk támogatni abban, hogy életképes maradhasson ebben a versenyben. Amennyiben nem sikerül életképes megoldást találni a mezőgazdasági szektorban dolgozók számára, fenn áll annak a valós veszélye, hogy az ebben az ágazatban dolgozók közül sokan munkanélkülivé válhatnak, hosszú távra, s ezzel szociális problémák sokaságát zúdítják a vidékre. A legtöbb esetben a mezőgazdaságban dolgozók esélye arra, hogy új munkahelyet találjanak a lakhelyük közelében egy másik ágazatban, nagyon csekély. Románia Uniós csatlakozása a mezőgazdaságunknak hatalmas megrázkódtatást jelentett úgy a rövidtávú hitelfelvétel mint a hosszú távú hitelek esetében. A beruházások felelősek elsősorban a mezőgazdaság jövőjéért, kapcsolatot teremtve a jelen és a jövő mezőgazdasága között.

Beruházni azt jelenti, hogy egy bizonyos tőkét befektetünk egy adott helyen, adott időben a piacgazdaság keretében.
A mezőgazdaságban való beruházás az életszínvonal növekedését, a géppark modernizálását, hosszú- és rövid távú haszonszerzést, a hitelek és kamataik időben való visszafizetését, valamint új munkahelyek biztosítását és a holnap biztonságát jelenti. Általában a mezőgazdasági befektetéseket a magán és jogi személyek megtakarításával azonosítják, valamint a hosszú távú hitelfelvétellel, amelyet a különféle mezőgazdasági ágazatokban kamatoztatnak. Hazánk uniós csatlakozásával nem oldódott meg automatikusan a mezőgazdaságban meglévő gondok sokasága, főképpen a hitelfelvétellel kapcsolatos problémák, holott Románia már a csatlakozás előtt átvette a mezőgazdaságra vonatkozó törvénykezést, amit többé – kevésbé életbe is léptetett, de ez nem érvényesült a hitel – konstrukciók esetében is. A mezőgazdaság a legjobban sújtott ágazat ahol már megjelentek az első jelek azt követően, hogy a banki ágazat nem veszi figyelembe a mezőgazdaság jellegzetességeit, ahol a beruházás és az értékesítés közötti időbeni eltérés jelentő.

A mezőgazdasági termeléshez szükséges pénzügyi források biztosításának különleges feltételei vannak, amelyek a mezőgazdasági termelés specifikus munkálataiból és ennek a gazdasági és szociális hatásaiból adódnak, főleg vidéken. A forgótőke hiánya arra kötelezi a mezőgazdasági termelőket, hogy állandóan más pénzügyi forráshoz folyamodjanak, általában a rövidtávú banki hitelt véve igénybe (max. 12 hónap). A mezőgazdasági termelők pénzügyi csődje, beleértve a konszolidáltabbakat is, köszönhető a csekély vagy elmaradt gazdasági jövedelmezőségnek, az infláció kiszámíthatatlan ingadozásának, amely új pénzügyi források felkutatásának szükségességét hangsúlyozza ki.

A mezőgazdasági termelők támogatása 1990 – 2006 között szerény és összefüggéstelen volt, amelyet ráadásul 30 – 120 nap késéssel kaptak kézhez, valamint a hitelhez jutás nehézségei miatt, úgy érzem eljött az ideje annak, hogy összefogjuk és megoldjuk ezeket a felmerülő gondokat. Meg kell említenem, hogy nagyon kevés a száma azon gazdálkodóknak, akik Sapard pályázatot nyertek, mivel a bankrendszer olyan jövedelmi bizonyítványt kért, amellyel a gazdák nem rendelkeznek. Figyelembe véve a gazdák pénzhiányát, a mezőgazdasági gépek elöregedését és korszerűtlenségét vagy éppenséggel hiányát, úgy vélem, itt az ideje annak, hogy egy olyan hitelrendszert dolgozzunk ki, amivel a gazdáknak esélyük lesz korszerűsíteni a gazdaságukat. Jelenleg is nagyon sok fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, de pénzforrás hiányában nem vehetik fel a versenyt az uniós tagországok gazdáival, csak abban az esetben ha hosszú lejáratú hitelhez juthatnak.

Anélkül, hogy szóba hoznánk minden, a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezőt, megfogalmazzuk azokat az alapvető kérdéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelés normál menetéhez:
1. A mezőgazdasági hitelezés biztonsága és folytonossága;
2. A hitelszerződés, a garancia, valamint a hiteladás egyszerűsítése;
3. A hitel kamatának csökkentése;
4. A hosszú - és középtávú beruházási hitelek elősegítése;
5. A vidéki banki tevékenység biztosítása;”

Jelenleg nem minden bank ad mezőgazdasági hitelt, mivel ebben az ágazatban a kamat és a kölcsönök visszafizetése magas rizikófaktorral rendelkezik. Azok a bankok, amelyek a mezőgazdasági termelési és feldolgozó ágazatnak banki hitelt nyújtanak, biztonsági feltételeket szabnak azért, hogy bebiztosítsák a kamatok és a hitelek visszafizetését. A hazai bankrendszer a mezőgazdaságnak nyújtott hitelek esetében nem fogadja el biztosítéknak a mezőgazdasági terméket és csak bizonyos esetekben fogadja el biztosítéknak a szántóterületet. A mezőgazdasági egységek vezetői nem hajlandók az ingóságaikkal kezeskedni a banki hitelek esetében, mivel egy természeti katasztrófa esetén ezeket elveheti a bank még akkor is, ha a termés biztosítva volt.

A fejlett országokban a mezőgazdaság hitelezése folyamatos fejlődésen ment át, különféle formái voltak és egy folytonos fejlődést mutatott. A nyugat – európai országokban a mezőgazdaság hitelezése nemzeti jellegű volt. Az Európai Unió agrárpolitikájának első szakaszában ezek a jellegzetességet nagy hangsúlyt kaptak. Franciaországban a kormány és a piacot irányító szervezetek hosszú időn keresztül támogatták a beruházási és a rövid lejáratú hitelek kamatait. A „Credit Agricol” és a hitelszövetkezet volt hivatott ezeket a mezőgazdasági hiteleket biztosítani.Az Európai Unió tagországaiban a mezőgazdaság hitelezését jelenleg a kereskedelmi bankok és a vidéki hitelszövetkezetek biztosítják, folyósítva a kistermelők finanszírozását korlátozás nélkül. Mivel a gazdálkodók nagy része olyan családi vállalkozásba van tömörülve, amely a túlélésre rendezkedett be, ha nem sikerül a vállalkozásaikat átalakítani kereskedelmi típusú mezőgazdasági vállalkozássá, el fognak tűnni, mivel nem tudnak majd megmaradni a piacgazdaság körülményei között.

Dr. ec. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal - ügyvezető igazgatója
Folytatás jövő héten.
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: