2013-08-04 18:54:33• hírek • Szatmár.ro

A hit és a remény létünk mozgatórugója

Immár 24. alkalommal került megrendezésre a Kölcsey emléknap a sződemeteri református templom kertjében. A köszöntők és szavalatokat követően meg is koszorúzták Kölcsey Ferenc szobrát. A költő 190 éve írta meg a Hymnust és halálának 175. évfordulója is emlékeztek.

A megemlékezést Varga Sándor színművész nyitotta meg, aki a Magyar Himnuszt szavalta el. Ezt követően a lelkipásztori köszöntőkre került sor. Pakulár István, a Tasnádi Református Egyházközség lelkipásztora Jakab könyve 2. versének 26. bekezdését vette beszédének alapjául: „ahogyan a test halott lélek nélkül, a hit is halott cselekedet nélkül". Kölcseyhez hasonlóan a lelkipásztor is a cselekedet jelentőségét hangsúlyozta.

A református lelkipásztor beszéde után Bodor Zoltán római katolikus plébános, valamint Florin Holhos görögkatolikus parókus is üdvözölte a jelenlévőket. A parókus elmondta, hogy Sződemeter és a magyarországi Álmosd település egy közös projektet készített Kölcsey összeköt címmel, s bár ez a projekt nem nyert támogatást, mégis sikerült közelebb hoznia a két település lakóit. A lelkipásztori köszöntők után a Schmidt Mária által vezetett tasnádi Maestoso kórus a Mi Atyánkat énekelte el, majd Muzsnay Árpád, a megemlékezés főszervezője köszönte meg a lelkészek szavait. A főszervező abbeli örömének is hangot adott, hogy 23 év után egy román ajkú görögkatolikus parókus mondja ki azt, hogy Kölcsey összeköt bennünket. Hiszen Kölcsey nemcsak Szatmáré, nemcsak a Partiumé, hanem az egész világé.

Gheorghe Marian, Sződemeter polgármestere is üdvözölte a jelenlévőket, köztük a rendezvény magyarországi meghívottjait. Ezt követően egy szatmárcsekei fiatal szavalata hangzott el, utána pedig Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszélt a résztvevőkhöz. A szövetség országos elnöke az 1823-as évet emelte ki, amelyben nemcsak a Magyar Himnusz íródott meg, hanem egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor is ekkor született. Az elnök egy hegeli idézettel folytatta mondanivalóját: „csak annak a nemzetnek van joga a létre, amelyik meg tud újulni". A Himnusz értelmezése szerint a magyar nemzet sorsa előre elrendeltetett, de ugyanakkor érződik benne az, hogy erős hittel és reménnyel mégis irányítható.



Tasnádi és álmosdi fiatalok szavalatai következtek, majd a Magyar Írószövetség képviselője, Monostori Imre beszélt Kölcseyről. Beszédében nagy hangsúlyt fektetett Kölcsey életművére. Szerinte olyan nemzeti kincsek nélkül, mint a Himnusz, a magyar nép nem találná helyét a világban. Ezután a szilágysomlyói és a szilágypéri fiatalok szavaltak el egy-egy verset, majd Kepe Lili, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója a Himnuszt, mint imát jellemezte (de nem a szó szoros értelmében), amelynek lélekbeli befogadásához nem kell más, csak magyarnak lenni. Ezenfelül tiszta szívből kívánta, hogy legyen velünk Kölcsey alkotói szelleme és mozgósító ereje. Beszéde után a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes rövid műsora következett Gáspár Attila vezetésével.

Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke beszélt. Szerinte az egész világ magyarjait lelkükben a himnusz köti össze. A Maestoso kórus ezután elénekelt néhány megzenésített Kölcsey-verset. A rendezvényen végig díszőrséget állt a szilágysomlyói 16-os számú Báthory István cserkészcsapat, akik a Bendel József, az RMDSZ tasnádi szervezetének elnöke által levezetett koszorúzásban is aktív szerepet vállaltak. A rendezvény végén Nagy Sándor, a Nagykárolyi Egyházmegye esperes mondott el egy imát, zárásként pedig a jelenlévők közösen énekelték el a Magyar Himnuszt.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: