A gazdasági növekedés lassulását jósólják
Az eurózóna országaiban a PwC szakértői az eddigi, vártnál intenzívebb gazdasági növekedés lassulását jósolják, amely elsősorban a súlyosbodó államadósság-válság, illetve az Európai Központi Bank kamatemeléseinek tudható be - derül ki abból az elemzésből, amelyet a nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég makrogazdasági tanácsadási csoportja juttatott el az MTI-hez.
Az elemzés szerint a legfőbb fenyegetést az eurózónában az államadósság-válság potenciális továbbterjedése jelentheti, amelynek jelei már az olasz és spanyol kötvénypiacon is megmutatkoztak. Németország és Franciaország stabil gazdasági teljesítményének köszönhetően azonban a PwC elemzői szerint az eurózóna gazdasági növekedése 2011-ben elérheti a 2 százalékot.
A tanulmány szerint a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok még mindig gyengélkedik, az eurózónát államadósság-válság és egyre lassuló növekedés fenyegeti, Japán pedig a pusztító erejű természeti katasztrófát követően egy újabb recesszióhullám elé néz. A PwC makrogazdasági tanácsadási csoportja két átfogó tanulmányt adott ki az európai, illetve globális makrogazdasági tendenciákra vonatkozóan. A tanulmány európai része elsősorban a görögországi adósságválság esetleges továbbgyűrűzésének veszélyeire figyelmeztet, míg a globális összefoglaló - a jelenlegi világgazdasági események mentén kialakult bizonytalanság ellenére - folytatódó fellendülést vetít előre.
A tanulmány Olaszország és Spanyolország esetében a görög adósságválsághoz hasonló szituáció kialakulásának veszélyére figyelmeztet: Olaszországban a szakértők a kormányzati intézkedések mellett az alacsony belföldi keresletet és az államadósság növekedését tartják aggasztónak, míg mindez Spanyolország esetében magas munkanélküliségi rátával és stagnáló befektetési hajlandósággal is párosul.
Az eurózóna országai közül a maga 1,5 százalékos növekedésével Németország gazdaságának teljesítménye bizonyult a legkiemelkedőbbnek, amelyet a kedvező külső és belső növekedési tényezők, illetve a vállalkozások által végrehajtott jelentős üzleti befektetések tettek lehetővé. Összességében a régió központi országainak viszonylag egyenletes gazdasági növekedése és az infláció várható stabilizálódása mellett várhatóan folytatódik a régió kétsebességű fejlődése, a görög válság átterjedésének lehetősége és kezelésének hosszú távú hatásai azonban további aggodalomra adhatnak okot.
A PwC szakértői szerint a világpiaci trendek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy a fejlett gazdaságok egyre inkább a fejlődő piacok felé fordítják figyelmüket, amely saját piacaik gyengülő vásárlóerejének és a feltörekvő országok erősödő keresletének köszönhető. Szintén a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) előretörését szemlélteti, hogy az előrejelzések szerint 2012-re - a 2010-es 15 százalékkal szemben - ezen országok gazdaságai szolgáltatják majd a GDP-növekedés 40 százalékát.
Az elemzők úgy vélekednek, hogy a G7 országokban általánosan tapasztalható kormányzati megszorítások mellett a vállalatok sikere nagyrészt azon múlhat, hogy mennyire képesek kiaknázni a fejlődő piacokban rejlő gazdasági lehetőségeket. A PwC tanulmánya fő veszélyforrásként a globális kereskedelem visszaesésére is figyelmeztet, amelynek okait az eurózóna korlátozott kereskedelmi kapcsolataiban és az ellátási láncoknak a japán földrengés következtében történő felbomlásában kell keresni. Az elemzők szerint azonban ez a visszaesés csupán ideiglenes, a globalizáció folyamatos terjeszkedése mellett pedig a fejlődő piacok kulcsfontosságú szerephez jutnak majd.
Bár az ipari termelés szintje az Egyesült Államokban, Japánban és az eurózónában még mindig a 2007-es szint alatt van, a termelő ágazat igen fontos szerepet játszott az elmúlt évek gazdasági növekedésében és a fejlődő piacok terjeszkedésében. A PwC elemzői szerint hosszú távon a fejlett országok gyártóvállalatainak a túlélés érdekében alkalmazkodniuk kell majd a megváltozott piaci környezethez, amely során technológiai és humán erőforrásbeli előnyeikre támaszkodhatnak.
Az összefoglaló arra is figyelmeztet: bár a valutafeszültségek egyelőre nem jelentenek aktuális világgazdasági problémát, a jelenség újbóli felbukkanása a jelenlegi gazdasági környezetben fenyegetőbb, mint egy évvel ezelőtt.
A világgazdaságban a GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2011-ben 3,2 százalékra esik vissza, amely főként a fejlődő piacok monetáris megszorításainak, a fejlett országok pénzügyi konszolidációjának és a készletfeltöltések lezárulásának eredménye.
A japán természeti katasztrófák gazdasági utóhatásai és az amerikai gazdaság lassulása szintén negatívan befolyásolták a GDP alakulását, az elemzők szerint 2012-ben a globális gazdasági folyamatok - így a japán újjáépítési fázis, a G7 országok globális kereskedelmének növekedése, az emelkedő fogyasztói költés és a javuló világgazdasági kilátások - alakulása ismét növekedést idézhet elő - olvasható a PwC összegzésében.
