A kísérletre főként a jutalom inspirálta, de akadtak vetélytársai is. A jóképű és népszerű playboy Hubert Latham egy héttel korábban, július 19-én indult útnak, de a doveri szikláktól tíz kilométerre motorhiba miatt a tengerbe esett. A hírnév morzsáiból így is jutott neki, hiszen - nem önszántából - ő lett az első ember, aki sikeresen landolt a vízen. A francia ősökkel büszkélkedő orosz arisztokrata, Charles de Lambert szintén július 25-re tervezte az indulást, de a próbarepülések alatt szerzett sérülései miatt ki kellett szállnia a versenyből.
Maga Blériot sem volt "csúcsformában": egy korábbi balesete miatt lába megégett és csak mankókkal tudott járni. Ráadásul amikor felesége könyörgése ellenére mégis a levegőbe emelkedett, motorja túlmelegedett, de szerencséjére az eleredő eső lehűtötte a szerkezetet s az kitartott az út végéig. A cél előtt újabb nehézséggel szembesült: a híres doveri fehér sziklák túl meredek voltak a kis gép számára, így csak üggyel-bajjal sikerült földet érnie, a futómű meg is rongálódott.
A világhírt ügyesen használta ki, repülőiskolát nyitott és bemutatórepüléseket is tartott, "Blériot Lajos" 1909. október 17-én a magyar közönséget is elkápráztatta. 1910-ben a világon elsőként szárnyalta túl az óránként 100 kilométeres sebességet. Az üzleti lehetőséget is felismerte, s repülőgépgyárat alapított, amely az első világháborúban vadászgépeket gyártott. Louis Blériot 1936. augusztus 1-jén hunyt el, 64 éves korában.
