A denevérek génjei rejthetik a hosszú élet titkát
A génjeikben rejtőzik a denevérek hosszú életének titka. A kutatók ezúttal négy denevérfaj egyedeit vizsgálták, és szokatlan megállapításra jutottak.
Eddig az a vélekedés élt a tudományos körökben, hogy minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevérek azonban kivételt képeztek e szabály alól. A kutatók négy denevérfaj, a közönséges denevér, a nagyfülű denevér, a nagy patkósdenevér és a hosszúszárnyú denevér közel ötszáz egyedét tanulmányozták.
A négy faj közül a közönséges denevér egyedei élnek a legtovább. Noha testméretük alapján a maximális élettartamuk négy év lenne, mégis közel negyven évet élnek. A szakemberek megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatokkal ellentétben ennek a denevérfajnak nem rövidülnek az úgynevezett telomerei az állat korának előrehaladtával.
A kutatók két olyan gént is azonosítottak a közönséges denevérben, amelyeknek szerintünk kulcsszerepe lehet az állat hosszú élettartamában. Az írországi University College Dublin biológusa, Emma Teeling, a tanulmány egyik vezetője szerint a denevéreknél megfigyelt molekuláris mechanizmusok jelenthetik majd az öregedést vizsgáló olyan jövőbeli kutatások alapját, amelyek az egészséges öregedési folyamat meghosszabbításának lehetőségeit vizsgálják.
A Nyugat-Európától egészen a Közel-Keletig honos közönséges denevér, valamint a vele közeli rokonságban lévő nagyfülű denevér telomerei nem rövidülnek, ami arra utal, hogy ez a Myotis nembe tartozó fajok jellegzetessége lehet. A denevérek körében egyébként a mindössze 4-8 grammosra megnövő, rovarevő Brandt-denevér várható élettartama a leghosszabb. Az ugyancsak a Myotis nembe tartozó állat 41 évig is élhet.
