A baszkok többségét már nem érdekli a függetlenség

A baszkok többségét már nem foglalkoztatja a függetlenség és kitart a béke mellett - ezt jelzik a közvélemény-kutatások a vasárnapi baszkföldi helyhatósági választások előtt.

"A függetlenség egy idejétmúlt terminus" - így válaszolt Inigo Urkullu, az észak-spanyolországi autonóm közösség elnöke az elszakadási törekvéseket firtató kérdésekre több interjúban is az elmúlt napokban. A politikus úgy véli, azért nincs értelme manapság erről beszélni, mert a jogalkotás 80 százalékban az Európai Uniós intézményekben történik, a rendelkezések onnan érkeznek.

Ugyanakkor ígéri, még nagyobb önrendelkezést kér Baszkföldnek a spanyol kormánytól, ha elnök marad. Erre minden esélye megvan, ugyanis a felmérések szerint a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt (PNV) győzhet vasárnap. Második helyen a baloldali függetlenségpárti EH Bildu végezhet, harmadik lehet a szociáldemokrata Podemos (Képesek vagyunk rá), míg az ország két legnagyobb pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) a negyedik, ötödik helyen kerülhet be a helyi törvényhozásba.

Az Euskobarometro nevű közvélemény-kutatócég szerint a baszkok többségét már nem foglalkoztatja a függetlenség kivívása és a Spanyolországtól való elszakadás. Korábban publikált felmérésük szerint az ott élő több mint két millió ember mintegy 20 százaléka gondolkodik egy önálló baszk államban.

Ez is jól tükrözi, hogy mi vezetett a függetlenségért harcoló baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA (Baszkföld és Szabadság) több mint 40 éven át tartó tevékenységének beszüntetéséhez. A fegyveres csoport, amelyet több mint 800 ember haláláért tartanak felelősnek, öt évvel ezelőtt jelentette be, hogy felhagy a fegyveres akciókkal. A spanyolországi szakértők véleménye szerint az ETA elveszítette a tömegek támogatását, mert emberek többsége elutasítja az erőszakot.

A szervezet egyelőre még nem oszlatta fel magát, ezért a lépésért cserébe a spanyol és francia kormányoktól amnesztiát kért tagjainak, amit Madrid és Párizs is elutasított mondván: nem tárgyalnak terroristákkal.

Az erőszak megszűntével a térség elsőszámú problémája, ahogy egész Spanyolországé, a munkanélküliség - legalábbis az ott élők több mint 58 százaléka így látja, a MyWork nevű kutatócég vizsgálata szerint. Pedig az autonóm közösségben jóval magasabb az életszínvonal mint az országos átlag, és a 12,5 százalékos munkanélküliségi ráta is alatta marad az országos 20 százaléknak. Ennen egyik oka, hogy Baszkföld rendelkezik a legnagyobb autonómiával a régiók között: saját egészségügyi és adórendszere van.

A helyhatósági választások, amelyet Baszkföld mellett Galíciában is vasárnap rendeznek, jelentős hatással lehetnek a spanyol belpolitikára, amelyet immár 305 napja jellemez patthelyzet, azóta korlátozott jogkörrel rendelkező, ügyvezető kormány irányítja az országot. A pártok azt várják, hogy a vasárnapi eredmények nyomán kialakuló helyi erőviszonyok, esetleges alkuk eldönthetik az országos helyzetet is.

Spanyolországban júniusban azért rendeztek parlamenti választásokat, mert a politikai pártok a tavaly decemberi választások után fél évig képtelenek voltak kormányt alakítani, de ez az új parlament megalakulása után sem változott. Amennyiben október végéig nem lesz új kormány, a dél-európai ország újabb választásokra készülhet Karácsony előtt.