A Sivatagi Vihar hadművelet 25 éve kezdődött
Huszonöt éve, 1991. január 17-én kezdődött a Sivatagi Vihar nemzetközi hadművelet, amelynek az volt a célja, hogy kiűzzék Szaddam Huszein iraki elnök csapatait Kuvaitból. A bagdadi diktátor öt hónappal korábban szállta meg az emírséget. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Szaddám Huszein iraki diktátor a nyolc évig tartó, kétmillió halottat követelő iraki-iráni háború 1988-as befejeződése után vetett szemet a kicsi, de olajban gazdag Kuvaitra. A szomszédos emírség a háború alatt bőkezűen hitelezte Bagdadot, de Szaddám nem szándékozott visszafizetni a 14 milliárd dollárra duzzadt adósságot, sőt a kiürült államkincstár feltöltésére "kárpótlást" követelt, amiért Kuvait úgymond elorozza nyersolajkészleteit. Egy évtizedekre visszanyúló vitát felújítva területi követelésekkel is fellépett, békülésről, tárgyalásos megegyezésről hallani sem akart.
Az iraki hadsereg akkor a világon a negyedik legnagyobb volt, amely az Irán elleni háború során tetemes amerikai támogatásban is részesült. A harcedzett elitegységek 1990. augusztus 2-án éjjel két órakor váratlanul lerohanták Kuvaitot, ahonnan az emírnek éppen csak sikerült elmenekülnie, majd a Huszein által kinevezett bábkormány "kérésére" Kuvaitot 19. tartományként Irakhoz csatolták. A nemzetközi közösség elítélte az agressziót, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) kivonulásra szólította fel Bagdadot, majd szankciókat rendelt el, de ezek - akárcsak a diplomáciai nyomásgyakorlás - hatástalanok maradtak. A BT 1990. november 29-én 678. számú határozatában 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra, ezután "minden eszköz" (ideértve a katonai erő) alkalmazását megengedte az ENSZ határozatainak betartatása érdekében.
Irak ellen, Kuvait felszabadítására széles körű nemzetközi koalíció jött létre amerikai vezetéssel, amelyben 34 ország - köztük arab államok - katonái szolgáltak. A koalíció erői 1990 utolsó hónapjaiban a Sivatagi Pajzs (Desert Shield) fedőnevű hadművelet során az Irak által veszélyeztetett, a világ egyik legjelentősebb olajtermelőjének számító Szaúd-Arábiában vonultak fel. A BT által megszabott határidő lejártakor 625 ezer szövetséges katona (közülük mintegy félmillió amerikai), 1753 repülőgép és 3680 harckocsi állt szemben 550 ezer iraki katonával, 810 repülőgéppel és 5500 harckocsival. A támadó hadművelet tervét Colin Powell amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vezetésével dolgozták ki, a koalíciós erők főparancsnoka a szintén amerikai Norman Schwarzkopf tábornok volt.
A Sivatagi Vihar (Desert Storm) hadművelet a határidő lejárta után egy nappal, 1991. január 17-én, éjjel 00.38 perckor kezdődött. A teljes légi fölényben lévő koalíció gépei több mint egy hónapon át bombázták az iraki állásokat, válaszul Szaddám Scud rakétákat lőtt ki a szaúdi amerikai állásokra, de néhány rakéta Izraelt is célba vette. Az iraki diktátor abban reménykedett, hogy ha a zsidó állam reagál, az arab államok mellé állnak, de csalódnia kellett, a jeruzsálemi kormány önmérsékletet tanúsított.
A szárazföldi offenzíva február 24-én indult. A szövetségesek 100 óra alatt megsemmisítették az iraki haderő jelentős részét, február 27-én Kuvait felszabadult. Jóllehet az előrenyomulást iraki területen is folytatni lehetett volna, az amerikai hadvezetés leállította a hadműveleteket: részben attól féltek, hogy szövetségeseik nem támogatnák Bagdad elfoglalását, de attól is tartottak - mint 2003-ban bebizonyosodott, joggal - hogy Szaddám rendszerének megdöntése anarchiába taszítaná Irakot. Szaddám Huszein február 28-án feltétel nélkül elfogadta az összes Irakra vonatkozó ENSZ-határozatot, s ezzel az első Öböl-háború véget ért.
A történelem során először a televíziók élő adásban tudósítottak a harci cselekményekről, a nézők az "okos" (önálló célra vezérlő szerkezettel ellátott) bombákra szerelt kamerák révén még azt is láthatták, amint a lövedékek becsapódnak. A koalíció erői 42 nap alatt 110 ezer légi bevetést hajtottak végre, és 45 gépet vesztettek. Elképesztő technikai fölényüknek köszönhetően emberveszteségük 358 fő volt, közülük száznál többen balesetben haltak meg, eltűntnek 66 katonát nyilvánítottak. Az iraki hadsereg veszteségét 85-100 ezer halottra, 80 ezer hadifogolyra, 97 vadászgépre, 6 helikopterre és 4 ezer harckocsira becsülik. A polgári halottak száma ismeretlen, de több ezer főre tehető, a visszavonuló irakiak által felgyújtott olajkutakban keletkezett veszteség és a helyreállítás költségei több milliárd dollárra rúgtak. Irak és Kuvait viszonya csak 2003 után indult javulásnak, amikor a második öbölháborúban megdöntötték Szaddám Huszein hatalmát.
