A NATO is beszáll az Iszlám Állam elleni harcba
A NATO tagországainak vezetői brüsszeli csúcstalálkozójuk alkalmával megegyeztek abban, hogy az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz. A tanácskozáson első ízben vett részt Donald Trump amerikai, valamint Emmanuel Macron francia elnök.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a tagállamok a nemzetközi koalícióhoz való csatlakozással kinyilvánították szándékukat, hogy megerősítik a terrorizmus elleni harc melletti elkötelezettségüket.
A megegyezés szerint azonban a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem. A szövetség felügyeleti rendszerei révén ugyanakkor információval segítik a koalíciót az Iszlám Állam erőinek felszámolását célzó tevékenységében, a jövőben pedig a terroristacsoportok tevékenységét figyelő hírszerzőcsoport is megkezdi működését a brüsszeli központban.
A NATO és tagállamai csúcstalálkozójuk alkalmával megerősítették a védelmi kiadások méltányos költségterheinek viselésére vonatkozó vállalásaikat is. Megállapodtak abban, hogy a tagállamok tervet készítenek és mutatnak be a vállalások teljesítésére. Ebben átlátható módon szerepelnie kell, hogy a tervezett kiadások megfelelnek az egyeztetett védelmi céloknak.
Az első NATO-csúcstalálkozóján résztvevő Donald Trump amerikai elnök a NATO új központjának kertjében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor azt hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek.
Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék két százalékát (GDP) fordítsák védelmi kiadásokra.
Azt is hangoztatta: a NATO sosem mond le a terrorizmus legyőzéséről, az elkövetők - akiket ki kell vonni a társadalomból - vesztesei ennek a harcnak. Hozzátette, sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel.
A tagországi vezetők a NATO új székházának kertjében felavatták a berlini fal emlékművét is.
Angela Merkel német kancellár az emlékmű avatásakor elmondta, a Kelet és a Nyugat szembenállásának megszűnését követően új időszámítás kezdődött, amelyben újabb kihívások elé néz az észak-atlanti szövetség és valamennyi tagállama. Ezek a kihívások arra hívják fel a figyelmet, hogy a katonai szövetségnek nem szabad lazítani az egységet jelentő kötelékén és továbbra is szolidaritásnak kell lennie minden tagállammal.
A kancellár a találkozó előtt újságíróknak kijelentette: ha Ankara nem járul hozzá ahhoz, hogy a német törvényhozás, a Bundestag tagjai meglátogathassák a dél-törökországban szolgáló német (Bundeswehr-) katonákat, Berlin kivonhatja az incirliki légitámaszponton állomásozó alakulatát. Ankara ugyanis a Németországban menedékjogot szerzett török katonák első csoportjáról szóló hírek hatására ellenlépésként az elmúlt napokban megtiltotta német parlamenti képviselőknek, hogy belépjenek az incirliki légi bázisra, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció műveleteiben részt vevő német katonák állomásoznak. A német kormány ezért a 260 fős Bundeswehr kontingens kivonását vette fontolóra.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt a közmédiának nyilatkozva kijelentette: fel kell hívni a figyelmet a NATO balkáni bővítésének fontosságára, ez ugyanis fontos eszköz a térség békéjének és stabilitásának megszilárdítására. Hozzátette: az ülésen érvelni fog a bővítés mellett.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára a védelmi kiadásait. "Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál" - mondta.
Donald Trump a nap folyamán európai uniós vezetőkkel is találkozott, amelyet követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy nincs azonos véleményen az Európai Unió és az amerikai elnök Oroszországot illetően, az ukrajnai konfliktus ügyében azonban úgy tűnik, hasonló az álláspontjuk.
Mint közölte, számos témában egyetértettek, főként a terrorizmus elleni harc terén, de más kérdések nyitva maradtak, például a klíma- és a kereskedelempolitika.
A találkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, illetve Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett, amerikai részről pedig Rex Tillerson külügy-, James Mattis védelmi miniszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó.
Trump az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélés után Emmanuel Macron frissen megválasztott francia államfővel ebédelt, aki - a beszámolók szerint - óva intette az amerikai elnököt attól, hogy elhamarkodott döntéseket hozzon a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a csúcstalálkozó alkalmával adott nyilatkozatában leszögezte, a közelmúltbeli botrányok ellenére Kanada folytatja a hírszerzési információcserét az Egyesült Államokkal.
A kormányfő kijelentette: "a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetségesek, barátok és partnerek közötti együttműködés életeket ment és segít megőrizni az állampolgárok biztonságát".
