A G. M. Zamfirescuhoz került a Tűzoltótorony

A helyi tanács döntése értelmében a városi művelődési központ vette át a műemléképület működtetését.

A csütörtökön megtartott városi tanácsülésen döntöttek arról a tanácsosok, hogy a Tűzoltótorony működtetését, pontosabban látogathatóságának biztosítását a G. M. Zamfirescu Művelődési Központ veszi át. Eddig a Szatmár Megyei Múzeum alkalmazásában álló személyektől lehetett jegyet venni, illetve ők felügyelték a torony látogatását, de erről a feladatról a múzeum erőforrás-hiány miatt kénytelen volt lemondani.

Kereskényi Gábor polgármestertől megtudtuk: mindenképpen olyan személyek dolgoznak majd az A kategóriás műemléképület működtetésén, akik majd román, magyar és angol nyelven is tudnak  információkat adni az építményről a torony látogatóinak a tavaszi, nyári és őszi hónapokban.

A mára már „csak" muzeális épületként üzemelő Tűzoltótoronynak egykor igen fontos szerepe volt a város életében. A XIX. században Szatmárnémeti házainak egyharmada fából készült, tetejük pedig döntő többségben zsindellyel, illetve szalmával volt fedve. Ilyen környezetben természetesen rendkívül fontos volt a tűzvédelem. A városban működő céhek számára kötelező volt a tűzoltásban való részvétel, valamint a tűzoltáshoz szükséges eszközök megléte. A város teljes jogú polgárai önkéntes tűzoltó egységet is alapítottak.

Kezdetben a templomok tornyában, később pedig az egykori Pannónia szálló (mai nevén Dacia) helyén álló városháza tornyában teljesítettek megfigyelői munkát a tűzoltók. A városháza 1900-ban történt lebontása után a tűzfigyelést a római-katolikus székesegyház tornyából végezték.

A római-katolikus püspökség megalapításának centenáriumára (1904) Meszlényi Gyula püspök a város közösségének ajándékozta a ma is álló Tűzoltó-tornyot, amelynek építését még 1903-ban elkezdték és 20.000 arany koronába került. A terveket Dittler Ferenc készítette, míg az építő Vajnai Lajos volt.