2015-12-18 14:42:54• hírek • MTI

A 2015. év jelentősebb felfedezései, találmányai - első rész

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a 2015. év felfedezéseiből és találmányaiból:

CSILLAGÁSZAT, ŰRKUTATÁS
január - Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, a Huygens leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjára. A Titán a Naprendszer egyetlen olyan holdja, amelynek számottevő légköre van, atmoszférája nitrogénben gazdag, az átlaghőmérséklet mínusz 180 Celsius-fok.
április - Csillag születését kapták lencsevégre: az Új-Mexikóban működő rádiótávcső-rendszer 1996-ban készült felvételén a születő nap által kilövellt forró ionizált gázok tömege, a tavalyi felvételen már a csillagszél megnyúlt áramlata látható.
április - A Föld legközelebbi szomszédjait fedezték fel amerikai csillagászok: a három bolygó egy mindössze 54 fényévnyire lévő csillag körül kering, mindhárom közelebb van szülőcsillagához, mint a Merkúr a Naphoz, s egy év mindössze 5, 15 és 24 napig tart rajtuk.
május - A valaha látott legfényesebb galaxist fedezték fel a NASA csillagászai. A távoli csillagrendszer több mint 300 ezer milliárd nap fényével ragyog, ami a belsejében található hatalmas fekete lyuk számlájára írható.
június - Több mint száz vízjégfoltot fedezett fel az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.
július - A világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok. A gigantikus gyűrűt alkotó kilenc gamma-kitörés - a természetben előforduló leghatalmasabb robbanás - néhány másodperc alatt annyi energiát sugároz ki, mint a befogadó galaxisok több százmilliárd csillaga.
augusztus - A Nemzetközi Asztronómiai Társaság gyűlésén elhangzott előadás szerint az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt csaknem felére csökkent, mert egyre kevesebb új csillag születik.
szeptember - A NASA közzétette, hogy a Mars-szonda adatai szerint vízjég mellett sós folyóvíz is előfordulhat a vörös bolygón a nyári időszakban. A Cassini űrszonda megfigyelései szerint a Szaturnusz holdja, az Enceladus jégpáncélja alatt az égitestet teljesen beborító, folyékony vízből álló óceán rejlik.
október - A 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös légköri gázait elemző svájci tudósok megállapították, hogy az üstökös légkörében a kétatomos oxigén a negyedik leggyakoribb gáz a víz (dihidrogén-monoxid), a szén-monoxid és a szén-dioxid után.
november - A Vénusz "ikertestvérét" fedezték fel amerikai csillagászok. A GJ 1132b katalógusjelű sziklás bolygón, amely egy tőlünk 39 fényévnyi távolságra lévő csillag körül kering, perzselő a forróság, és egy "év" csupán 1,6 napig tart.

MATEMATIKA, FIZIKA, KÉMIA

január - Az ELTE kutatói, Czakó Gábor és Szabó István a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciója, az úgynevezett SN2-reakció új mechanizmusát fedezte fel: ennek során egy hidrogénatom távozása indukálta inverziót egy második inverzió követ. A reakció nem a megszokott, invertálódott metil-fluoridot eredményezi, hanem retencióhoz, a szénatom körüli kiindulási konfiguráció megtartásához vezet.
március - Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) végrehajtott két kísérlet nyomán az eddigi legpontosabban sikerült megállapítani az isteni részecskeként is emlegetett Higgs-bozon tömegét, melyet 125,09 (+/-0,24) Gigaelektronvoltban (GeV) határoztak meg.
július - Újfajta, öt kvarkból álló egzotikus részecskét figyeltek meg a CERN nagy hadronütköztetőjében végzett kísérlet nyomán: a részecskében eddig még soha meg nem figyelt módon kapcsolódnak össze a kvarkok.
augusztus - A grafén újabb "unokatestvérét" mutatták be amerikai kutatók. Az egyetlen atom vastagságú, kristályos szerkezetű kétdimenziós ónt a fém latin nevének (stannum) és a grafén végződésének ötvözetéből stanénnek nevezték el.
november - Ezer teraelektronvolt (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztették a CERN nagy hadronütköztetőjében az ólommagokat, hogy modellezzék a korai világegyetemben uralkodó állapotokat. Minden egyes ólom-ólom ütközésnél 30 ezernél több új részecske képződött, és egy pillanatra 4000 milliárd fokos, kvarkokból, antikvarkokból és gluonokból álló keverék keletkezett.



november - A Chicagói Egyetemen oktató Babai László megoldást talált a gráfizomorfizmus, a gráfok közötti bijektív struktúratartó leképezések problémájára. (Minden hálózat pontokkal, élekkel és egymáshoz való viszonyukkal írható le, s minél összetettebb egy gráf, annál többféleképpen jeleníthető meg.) Az új algoritmussal az eddigi megoldásoknál kevesebb lépésben válaszolható meg az a kérdés, hogy két gráf azonos-e.
november - Az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói a szén teljesen új szerkezetű formáját fedezték fel. A Q-szén keménysége miatt a gyémánt versenytársa lehet.
december - A Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű elemi részecske nyomaira bukkanhattak a CERN munkatársai. Ha az eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével.

BIOLÓGIA

február - Brit kutatók megállapították, hogy nem az emberi nyelv az egyetlen, amely a társaktól tanult szimbólumokkal utal egyes tárgyakra: a csimpánzok megváltoztatják hangjelzéseiket, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal.
október - Az óriásteknősök eddig ismeretlen faját fedezték fel a Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Santa Crúz szigetén. Az új fajnak mintegy 250 egyede lehet.
november - A világ egyik legrangosabb biológiai folyóirata, a Current Biology címlapon számolt be arról, hogy Bíró Dóra (Oxfordi Egyetem) és Vicsek Tamás (ELTE) együttműködő kutatócsoportja kimutatta: a rajban repülő galambok közül a vezetők nemcsak a leggyorsabbak, hanem a legjobb navigációs képességekkel is rendelkeznek, utóbbi képesség javulását az váltja ki, hogy a raj élére kerülnek.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# ballagók2020 # koronavírus # baleset # helyhatósági2020 # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: