2026 végére Szatmárnémeti közvetlenül bekapcsolódik az európai autópálya hálózatba

Közel egy hónapja zajlik az M49-es gyorsforgalmi út építése Magyarországon, az építkezés pedig körülbelül 5%-nál tart. A Nyíregyházát és Szatmárnémetit összekötni hivatott autóút várhatóan 2026 végére készül el, ezáltal pedig városunk is közvetlenül csatlakozik majd az európai autópálya-hálózathoz.

A témában augusztus 30-án, szerdán délután tartott sajtótájékoztatót a magyarországi Nyírmeggyesen, a szóban forgó gyorsforgalmi út építési területén Lázár János, Magyarország építési és beruházási minisztere, valamint Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere, illetve Kovács Sándor és Tilki Attila, magyarországi parlamenti képviselők.

A sajtóesemény keretében elsőként Kereskényi Gábor szólalt fel: „Egy nagyon fontos beruházás helyszínén vagyunk, hiszen ez nem csak egy magyarországi beruházás, hanem gyakorlatilag bekapcsolja Északnyugat-Romániát és Szatmár térségét az európai autópálya-hálózatba. Mi is támogatjuk a projektet, és örömmel jelenthetem, hogy a szatmárnémeti körgyűrűt az M49-es autópályával összekötő 14 km-es szakaszhoz már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, lezajlott a régészeti mentesítés, és a műszaki tervek előkészítése is jól halad. Külön köszönet Magyarország kormányának, amely továbbra is prioritásként kezeli ezt a beruházást. És bízunk benne, hogy mielőbb használatba vehetjük ezt a gyorsforgalmi utat, ami rendkívül pozitív hatással lesz városunk fejlődésére.” – fogalmazott Szatmárnémeti polgármestere.



Ezt követően Lázár János Magyarország minisztere elmondta, az M3-as autópálya és a magyar-román határ között két szakaszban épülő sztráda első, huszonnyolc kilométer hosszú szakaszának építéséhez kezdhetett hozzá a Duna Aszfalt Nírmeggyes határában, mintegy 175 milliárd forintos beruházással. Ennek folytatásaként a magyar-román határig megépül a másik, 17,5 kilométeres autópálya-szakasz is 150-160 milliárd forintos beruházási összeggel – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, ezzel elhárul az akadály a két térség gazdasági és társadalmi együttműködése előtt.


 

A tárcavezető emlékeztetett, Magyarországon 2010 óta mintegy 900 kilométernyi autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés valósult meg mintegy 3200 milliárd forint ráfordítással. Tavaly nyáron a beruházások folytatását szinte kivétel nélkül le kellett állítani, a kormány erőforrásait pedig "stratégiai célkitűzésekhez" kellett átrendezni – tette hozzá. A legfontosabb ilyen célkitűzés Magyarország "határvidék" jellegének kihasználása lesz, azaz két világ, kelet és nyugat, valamint észak és dél határán, az európai és az ázsiai kultúra között "hídország" szerepet töltsön be, ezért nagyon fontos a különböző Kárpát-medencei régiók összekapcsolása – hangoztatta Lázár János, ugyanakkor kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt években megvalósított legnagyobb autópálya-beruházása a Kassa-Miskolc sztráda megépítése volt, ezt a programot szeretnék folytatni Nyíregyháza és Szatmárnémeti, Nyíregyháza és Munkács, illetve Békéscsaba és Arad közúti, illetve Szeged és Szabadka vasúti összekapcsolásával, az M6-os az országhatárig történő megépítésével, a 6-os főút autópályává bővítésével Szigetvár irányába.
 

"Azt is szeretnénk, hogy Győr és Dunaszerdahely autópályával legyen összekötve, tehát legalább tucatnyi olyan programunk van, amely egymáshoz közel, magyar vidéken lévő településeket kapcsol össze autópálya és úthálózat segítségével" – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, az M49-es beruházása azért fontos, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.
 

A magyar kormány minden más autópálya-építés leállítása után csak az M49-es beruházását hagyta jóvá 2022 őszén – emelte ki Lázár János, megjegyezve, a magyar-ukrán határig meghosszabbítandó M3-as továbbépítéséről és a Záhonyig tervezett M34-es megépítéséről is egyeztetések zajlanak.


 

Az M49-es munkálatai öt százalékos készültségnél tartanak, a befejezési határidő az első szakaszra 2026 ősze, a másodikra pedig 2026 decembere lehet – tette hozzá.
 

A magyar-román határátléptetés kapcsán feltett újságírói kérdésre elmondta, a magyar kormány kifejezetten támogatja Románia schengeni tagságát, és a jövő évi magyar EU-elnökség alatt azon fog dolgozni, hogy ez mihamarabb megvalósulhasson.

Mindezek után Kovács Sándor, Mátészalka és környékének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, az autópálya foglalkoztatásban és infrastruktúrában egyaránt közelebb hozza a határ két oldalán élőket, míg Tilki Attila, a vásárosnaményi választókerület szintén kormánypárti képviselője azt hangoztatta, az M49-es közelebb hozhatja Szatmárnémetihez Kassát és akár Beregszászt is.