112: a Szatmár megyei hívások több mint 40 százaléka nem valódi vészhelyzetről szólt 2024-ben

2024-ben közel 1 millióval csökkent a 112-re befutó, ám nem valós vészhelyzetről szóló hívások száma - tájékoztat hétfői közleményében a Speciális Távközlési Szolgálat (STS).

A STS szerint a 112-es operátorok a tavalyi évben 9.763.443 hívást fogadtak, melyeknek 60,45 százaléka valódi vészhelyzetről szólt, a fennmaradó 39,55 százalék esetében azonban nem volt szükség sem a mentők, sem a rendvédelmi szervek közbelépésére. Ez egyébként jelentős csökkentést jelent a 2023-as évhez képest, amikor is közel 10,5 millió hívást fogadtak a diszpécserek, a nem valós vészhelyzetről szóló hívások aránya azonban meghaladta a 46 százalékot.

A tavaly regisztrált hívások túlnyomó többsége, pontosabban szólva 63 százaléka egészségügyi vészhelyzet miatt futott be. Tudni lehet továbbá azt is, hogy a beérkező hívások 48 százalékát a mentőszolgálatnak irányították tovább, 24,57 százalékát a rendőrségnek, 19,05 százalékát a katasztrófavédelemnek, beleértve a SMURD-ot is, a csendőrséghez a hívások 6,21 százalékát irányították át, további szervekhez - pl. a hegyimentőkhöz - pedig 2,17 százalék.

Ezekben a megyékben használják felelősségteljesen a segélyhívót

A STS adatai arra is rámutatnak, hogy melyek azok a megyék, ahol a lakosság a legnagyobb belátással, felelősségteljesen használja a 112-es segélyhívót. Kolozs megye áll az élen, ahol a 359.824 hívásnak nem kevesebb mint a 70 százaléka valóban vészhelyzetről tájékoztatta az illetékes szerveket. Második helyen Bukarest és Ilfov áll, ahonnan 1,6 milliószor tárcsázták a segélyhívót, a hívások 69,09 százaléka pedig ténylegesen indokolt volt. Hasonlóan jó aránnyal büszkélkedhet a szomszédos Bihar is, ahol a 223 ezer hívás 68,91 százaléka volt indokolt.

A lista másik végén Gorj megye áll, ahol a leadott 148 ezer hívásból mindössze 56,26 százalék volt vészhelyzet, de Kovászna is csak alig pár százalékkal teljesített jobban: a 87 ezer hívás 54,71 százaléka olyan esetről számolt be, amely miatt sem a mentőket, sem a rendvédelmi szerveket nem kellett riasztani.

Sajnos a tavalyi év folyamán is voltak olyanok, akik folyamatosan, valós indok nélkül szórakoztak a 112-es segélyhívóval, ezzel leterhelve a rendszert. A legtöbb ilyen hívás Mehedinti megyéből futott be, ahol a beérkező 146.915 hívásnak a 42 százalékát így indították. E tekintetben dobogós még Arges, Konstanca, Vrancea és Gorj is.

A 112 visszaélésszerű hívása 2000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha pedig a beavatkozó csapatok a terepre kimenve úgy találják, hogy téves riasztásról van szó, a bírság elérheti a 4000 lejt is. Aki egy éven belül újabb szabálysértést követ el, azt 4000-től 8000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják - emlékeztet a Speciális Távközlési Szolgálat.

Szatmár megyei adatok

Felütve a STS statisztikáit, kiderül, hogy Szatmár megyében a nevezett évben 126.826 alkalommal tárcsázta a lakosság a segélyhívót, s ebből 75.823 valóban indokolt volt. Ez százalékos arányban kifejtve 59,78 százalékot jelent. A legtöbb hívást egyébként az augusztusi hónapban jegyezték, amikor is 12.807 hívást indított a lakosság, ennek 57,31 százaléka esett a tényleges sürgősségek kategóriájába.

Mit kell elmondanunk a diszpécsernek?

A Különleges Távközlési Szolgálat egy korábbi közleményében mindenkit arra kér, csak valódi veszélyhelyzetben tárcsázza a 112-es segélyhívót. Olyan esetekre kell itt gondolunk, amelyekben a mentők, a rendőrök, a tűzoltók vagy a csendőrök közbelépésére van szükség, tehát pl. tűzesetek, balesetek, súlyos orvosi problémák, öngyilkossági kísérletek, agresszió, árvizek vagy épp rablások kapcsán.

Annak érdekében, hogy a telefon még véletlenül se tárcsázza a segélyhívót, a nyomógombos készülékeket érdemes billenytűzárral ellátni. Ha pedig az operátor már fogadta az akaratlanul indított hívást, ne tegyük le, hanem közöljük, hogy csak véletlen volt, vészhelyzetről nincs szó.

Amennyiben mégis sürgős helyzet miatt kell tárcsáznunk a 112-t, működjünk együtt a hívásfogadóval és a lehető legpontosabban válaszoljunk a feltett kérdésre. Adjuk meg a címet, és a fontos részletekre koncentrálva mondjuk el, mi is történt. Az operátor által feltett kérdések rövidek és világosak, a gyors reakció érdekében igyekezzünk mi is hasonló válaszokat adni.

Azt pedig már magyarázni sem kéne, viszont a statisztikák alapján úgy tűnik, mégis el kell mondanunk: ne hívjuk a 112-t csak azért, hogy szidalmazhassuk az operátort, vagy hogy olyan kérdésekben kérjünk választ, melyek nem jelentenek vészhelyzetet, pl. vonatok menetrendje, időjárás vagy egy-egy hatóság elérhetősége.