10-ből csak 3 ember tud rendszeresen félretenni. De mire spórolunk a leginkább?

Az egyik népszerű állásközvetítő portál legfrissebb felmérése szerint 10-ből mindössze 3 romániai tud rendszeresen félretenni, a megkérdezettek közel 50 százaléka pedig csak alkalmanként tud megtakarítani egy kis pénzt. 

A felmérés rámutatott arra is, hogy a megtakarításra képes személyek több mint 40 százalékának kevesebb pénzt sikerült félretenni, mint egy évvel korábban, a tavalyi évi megtakarítások ritmusát és szintjét pedig mindössze a válaszadók 31 százalékának sikerült megőriznie. Különösen nehéz helyzetben vannak az infláció miatt azok, akik nem kaptak fizetésemelést, annál is inkább, mivel a romániaiak 86 százalékának a bér az elsődleges bevételi forrás.

A válaszadók 17 százaléka havi bére mellett befektetési bevételekkel is rendelkezik, 13 százalékuk részmunkaidős állásokat vállal vagy szabadúszóként is dolgozik, 5 százalékuk pedig bérbeadásokkal egészíti ki a keresetét.

„A legtöbb romániai számára a fizetés jelenti az elsődleges bevételi forrást, ez pedig egy instabil gazdasági helyzetben nagyon nagy mértékben befolyásolja a megtakarítási képességet is. Amikor a fizetés emelkedése nem fedezi az inflációs rátát, automatikusan csökken a megtakarításra elérhető pénz aránya is. Míg 2022-ben a válaszadók 45 százaléka a havi bér 10 százalékát tudta félretenni, további 35 százalékuk pedig a 11-20 százalékát, addig idén a helyzet jelentősen változott. A válaszadók 35 százaléka a fizetésének csak az 1 és 10 százalék közötti részét tudja átirányítani a megtakarításokhoz, 21 százalékuk 11 és 25 százalék között összeget, azok aránya pedig, akik több mint 26 százalékot tudnak félretenni, elenyésző – mindössze 4 százalék” – magyarázta Ana Visian, a bestjobs marketingmenedzsere.

A felmérés során rákérdeztek arra, hogy milyen indíttatással tesznek félre az emberek. A válaszadók 42 százaléka azért spórol, hogy legyen egy „vésztartaléka”, azaz előre nem látott kiadások esetén is legyen hova nyúlni. 15 százaléknyian azt válaszolták, hogy egy későbbi ingatlan-, tőzsde-, vagy egyéb jellegű befektetés céljából takarékoskodnak, 13 százalék pedig azért szeretne felhalmozni némi tőkét, hogy akkor se kerüljön nehéz helyzetbe, ha váratlanul kirúgják az állásából.

Vállalkozásindítási tervek miatt az embereknek csak a 11 százaléka takarékoskodik, további 9 százalékuk pedig azért, mert a megspórolt pénzt felhasználva szeretnének hamarabb, még a nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépni a munkaerőpiacról. Azon spórolók aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjrendszerben, mindössze 12 százalék.

Sokan hamarabb mennének nyugdíjba

Érdekes egyébként, hogy a tavalyi évhez képest nőtt azok aránya, akik már közvetlenül a 60 éves kor elérése után nyugdíjba mennének: míg 2022-ben arányuk még csak 60 százalék volt, idén már a válaszadók 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha teheti, hamarabb nyugdíjba vonul.

Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi pénz kell ahhoz, hogy valaki idő előtt megkezdhesse nyugdíjas éveit. Nos, a válaszadók közel 40 százaléka szerint 50-100.000 euró közti megtakarításra volna ehhez szükség, 21 százalékuk szerint azonban ezt csak akkor lehet megtenni, ha az embernek legalább 100.000 eurós megtakarítása van. A megtöbben mégis azok vannak (43 százalék), akik szerint a félretett pénznek meg kell haladnia a 250.000 eurós határt.

A felmérést 2023 októberében végezték több mint 1300 válaszadó részvételével.