|
A Duna Delta élővilága A Duna-delta 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt. A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évente 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta szélessége kb. 40 kilométernyit nő.A Sulina-ág a Delta közpén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.A Szent-György ág dél-keleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízivilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.
|
hirdetés
|
