Szemérmetlen magamutogatás

A szexuálisan nyitott szemléletű emberek sok esetben felteszik maguknak a kérdést: feltétlenül szexuálisan aberrált, perverz vagy beteg az, aki szereti magát mutogatni? Vagy erőteljesebb feltűnési viszketegségben szenved?

Hiszen a média folyamatosan ontja magából a meztelen, magamutogató, illegető nők és férfiak táborát, ami felér egy „mediatizált magamutogatással". Szexuálpszichológiai maghatározások szerint az a személy tekinthető szexuálisan aberráltnak, akinek a társadalmilag elfogadott, normális szexuális magatartásformák nem hoznak kellő kielégülést. A szadizmuson, a mazochizmuson és a pedofílián kívül, ebbe a kategóriába sorolható többek között az exhibicionizmus vagyis a magamutogatás is.

A megszokottól, elfogadottól és normálistól eltérő szexuális viselkedési formákat a társadalom sok esetben elítéli. A női kelletéssel ellentétben, a magamutogatás elsősorban a férfiakra jellemző. Az exhibicionisták erős késztetést éreznek arra, hogy nemi szervüket tinilányok, idegen nők előtt mutogassák valamint arra, hogy meztelenül mutatkozzanak. Ezt a fajta megnyilvánulásukat leginkább nyilvános helyeken, parkokban vagy iskolák előtt élik ki.

Az exhibicionisták fő jellemzője, hogy meglehetősen nagy nyugtalanság, izgatottság és egyfajta legyőzhetetlen belső kényszer uralkodik el rajtuk, amit szinte azonnal ki kell éljenek. A szexuális izgalmat és a kielégülést a kiszemelt áldozat megdöbbenése és esetenként az ijedsége váltja ki. Ebből adódóan a magamutogatást önkielégítés is kíséri. Az áldozatok értetlenül állnak eme szexuális aberráció előtt, pedig a magamutogatás, mint túlzott alkoholfogyasztás következtében kialakult elbutulás, epilepszia vagy skizofrénia kísérője is jelentkezhet.