Szekszárd, a Bikavér szülőhazája
A legkisebb magyarországi megyeszékhely talán a legbájosabb is: emberi léptékű város megannyi látnivalóval, kulturális, irodalmi és néprajzi emlékkel.
A dél-dunántúli várost hét, szőlőkertekkel teli domb határolja. A város egy része is a felfut a dombokra. Alig van olyan hely, ahonnan ne látnánk rá a meredeken felkúszó szőlőkre, a romantikus, fehérre festett falú pincékre. Tolna megye székhelyének igen gazdag a kultúrája, a város nevét hallva mégis mindenkinek a tüzes szekszárdi borok jutnak eszébe. Valóban, a szekszárdi borvidék Magyarország egyik legrégebbi bortermelő vidéke, szőlő- és borkultúrájának gyökerei egészen a kelta időkig nyúlnak vissza. Alisca, azaz Szekszárd ősi neve is kelta eredetű.
A 38 ezres lélekszámú város kényelmes tempójával, lakóinak nyugodtságával veszi le lábáról a nagy városokból érkezőket. A belváros gyalogszerrel is könnyen bejárható, nincsenek nagy távolságok. A látnivalók többsége a város szívében, a Béla király téren és környékén található. Itt bukkantak rá a régi római város, Alisca romjaira. A teret valósággal uralja az a kétszáz éves Szent László templom, amely Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Itt nemcsak délben harangoznak: naponta háromszor harangjáték is felcsendül. Vele szemben a szentháromság szobor a pestisjárvány áldozatainak állít emléket. A téren található a Városháza, valamint a régi Vármegyeháza épülete is. A klasszicista stílusú épület udvarán láthatók az I. Béla király által emelt bencés apátsági monostor romjai, eköré épült a rendház és a vár is. Történelmi tény, hogy innen indult II. Lajos a mohácsi csatába. A régi vármegyeháza kertjében találjuk az ország egyetlen szabadtéren álló borkútját, melynek csapjaiból kivételes alkalmakkor szekszárdi bor folyik.
zekszárd másik központi tere a Garay-tér. Közepén a költő Párizsban öntött bronzszobra áll. A tér 4. számú épülete ad helyet Magyarország egyetlen német nyelvű színházának, a Deutsche Bühne Ungarnnak. A szoborral szemben lévő, kékesszürke-fáradt rózsaszín színeivel is feltűnő Augusz-házat Augusz Antal báró építtette. A híres épületben négy alkalommal is járt Liszt Ferenc, a világhírű zeneszerző és zongoraművész, akinek olyan ismert zeneművei keltek itt életre, mint a VIII. magyar rapszódia. Emlékét az épülettömb falán látható emléktábla őrzi. A ház legrégebbi szárnyában még II. József is járt.
Szekszárdi irodalmi séták
A város két irodalmi nagyságnak: Garay János (1812-1853) költőnek és Babits Mihálynak (1883-1941) is szülőhelye. Garay orvosi végzettsége ellenére a sokkal bizonytalanabb irodalmi pályát választotta, írt verseket, eposzokat, kritikákat és drámákat. Humoros, anekdotázó tehetségének bizonyítéka az 1843-ban megjelent Az obsitos, melyben megteremtette a hetvenkedő katona, Háry János alakját. A műből később Kodály Zoltán írt daljátékot Háry János címmel, így tette világhírűvé Garay János hősét, akinek nevét többen ismerik, mint a szerzőét.
Babits Mihály szülőháza a róla elnevezett utca 13. sz. alatt van, ma emlékmúzeum. A Szekszárdon született író-költő életrajzi regénye, a Halálfiai a századforduló helyi társadalmát mutatja be. Sok verse íródott itt, itt fejezte be Dante Purgatóriumának fordítását is.
A Bikavér szülőhazája
A szekszárdi történelmi borvidék leghíresebb bora a legalább háromféle vörösbor házasításából származó Bikavér. A név Garay Jánostól származik. Bár a Bikavér itt született, ma többet termelnek Eger környékén, ezért a legtöbben egri bornak tartják. Szekszárd legjellemzőbb bora ma a rubinvörös kadarka, melyet a török elől menekülő rácok telepítettek ide. Vörösboron kívül rozét és alacsonyabb savtartalmú fehérborokat is előállítanak a 2400 hektáros borvidéken. A borvidék igazi népünnepélye a minden év 3.szeptemberi hétvégéjén megrendezett Szekszárdi Szüreti fesztivál.
