Szakálhát vagy Vinca – hétezer éves sírokat találtak

A jelek szerint a régió legrégebbi temetőjére bukkantak szatmári régészek Nagymajtény településen, egy gázvezeték építését megelőző ásatás során. Eddig nyolc sírt sikerült feltárni, amelyekben a gazdag leletek között egy azóta már kihalt állatfaj fejére is rátaláltak.

A régészek szerint a sírok időszámításunk előtt 4950 körülről származnak, azaz közel hétezer évesek! Ilyen régi temetőt pedig nem tártak még fel a régióban. Liviu Marta ásatásvezető elmondása szerint eddig nyolc sírt találtak és remélik, a temető minél nagyobbnak bizonyul. „Így minél pontosabb képet kaphatnánk arról a korról", magyarázta. Igazi szenzáció lenne az is, ha kiderülne: a temető menti települést erőd vette körül.

Pontosan mit lehet tudni azokról az emberekről, akik ekkor itt élhettek? „Nem sok mindent! Még a bőrük színét sem", mondta Marta. A sírokban azonban meglehetősen gazdag lelet tárult a régészek elé. A fejükkel kivétel nélkül keleti irányba helyezett csontok mellett ugyanis festett kerámiaedényeket, kőből csiszolt fejszéket, késeket, nyílhegyeket találtak. Na meg a minden szarvasmarha ősének számító őstulok egy példányának fejét, amely bizonyítja, ez a 17. században kipusztult állatfaj bizony nagy számban élt ezen a vidékeken az ókorban.

Az késő újkőkorszakban nem beszélhetünk népekről, nemzetiségekről, a kutatók egyelőre vizsgálják, a leletek melyik kultúrához tartoznak. Időszámításunk előtt 5000 körül a Kárpát-medence ezen térsége a szakálháti kultúra, a festett kerámiás kultúra és a Vinca-kultúra metszéspontját élte, nagy valószínűség szerint a Nagymajtényban talált leletek is ezen kultúrák egyikéhez tartoznak. A szeptemberig tartó ásatások talán erre is választ adhatnak.