Megyei szintűre terjesztenék ki a fejlődési rendellenességek szűrését

Egyre tisztább képet alkotnak a szatmárnémeti gyerekek fejlődéséről, és egyre pontosabban meghatározott azok száma is, akik nehézségekkel küzdenek. Erről beszéltek a Boldog Scheffler János Központ munkatársai a hétfőn megtartott sajtótájékoztató keretében. Szomorú tény, hogy a problémás gyermekek közül kevesen jutnak el a terápiáig.

Harmadik évét kezdte meg a "Fejlődési rendellenességeket szűrő, megelőző és kezelő többéves, átfogó program iskola előtt álló gyerekek számára 2014-2017" című projekt, amelyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala kezdeményezett, és a Boldog Scheffler János Központ szakemberei vezetnek, partnerségben a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel, illetve a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközponttal.

A projekt kezdeményezői és megvalósítói szeretnének tisztább képet kapni a Szatmárnémetiben élő gyerekek - különböző korcsoportoknak megfelelő - fejlődéséről, a megkésett fejlődéssel élőket pedig terápiák segítségével zárkóztatják fel.

A vizsgálati munkában úgynevezett tünetlistákat (check-list) használnak, amelyek segítségével, minden tanév elején, az erre felkészített óvónők és tanítónők elvégeznek egy első szűrést. Azokat a gyerekeket, akiknél rizikóra utaló jeleket találnak, a Boldog Scheffler János Központ szakembereihez küldik, hogy végezzenek el egy több részletre kiterjedő vizsgálatot. Ha a gyanú beigazolódik, és az illető gyerek nem rendelkezik a kortársainak megfelelő készségekkel - esetleg ennek organikus okai is vannak -, terápiákat ajánlanak fel, amelyek segítenek, hogy utolérje a fejlődésben társait, ne szenvedjen semmilyen hátrányt a tanulmányai végzésében, nyugodt és kiegyensúlyozott legyen.

Dr. Talián Krisztián, a projekt vezetője összegezte a 2013/2014-es tanévben zajlott pilóta-projekt és a 2015/2016-os tanévben zajlott vizsgálatok eredményét. Hangsúlyozta: a fejlődési rendellenességeket nem szabad betegségként kezelni, de gyógyítani kell a terápiás foglalkozások segítségével. A terápia hatásos, de fontos, hogy minél kisebb korban megkezdjék a foglalkozásokat.

Az elején nem volt könnyű a felmérés szükségességét tudatosítaniuk a pedagógusokban és a szülőkben. De míg az első évben (2014-2015) hat óvoda 67 óvónője vett részt a szűrésben, a második évben már húsz óvoda 177 óvónője. Ehhez a második számhoz adódik még a projektbe belépett kilenc iskola tanítónőinek (25) és tanácsadóinak (19) száma. Így csaknem kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik ajánlást kaptak a második felmérésre: 191-ről 359-re.

A távolmaradás jelensége ugyanakkor még részben fennáll, csak a fele jut el a Boldog Scheffler János Központba azoknak a gyerekeknek, akiknek a szűrés alapján szükségük lenne rá - vagyis csak kevesek szülei figyelnek erre a szempontra. A második évben az ő számukat kiegészítették az iskolákból érkező, valamint az első szűrésen fenn nem akadt, de a szülők által mégis vizsgálatra vitt gyerekek. Így pedig mégis elmondhatjuk, hogy egyre több és több gyerek jut hozzá a megfelelő terápiákhoz, és kap lehetőséget arra, hogy felzárkózzon, elsajátítsa a szükséges készségeket és megelőzze a későbbi, komolyabb gondokat, elmaradásokat: a 2014-2015-ös tanévben 48 gyerek kezdte el a terápiákat, a 2015-2016-os tanévben azonban már 73. Viszont a megvizsgált gyerekek száma 307-volt, közülük 79 százalék szorult (volna) terápiára.

A projekt-összefoglalón részt vevő Kereskényi Gábor polgármester a projekt fontosságáról beszélt, elmondta: a 2016/2017-es évben több mint 5 ezer 9 évesnél fiatalabb diák felmérése zajlik majd. A polgármester szerint, ugyan a projekt hamarosan véget ér, a gyerekek felmérését és gyógyítását folytatni kell.

Calin Durla főtanfelügyelő szerint a központban zajló minőségi munka, illetve a nemes cél elég ok lenne arra, hogy a projektet a következőkben megyei szintűre emeljék, így minden iskolakezdő gyermek essen át a szűrésen - a problémásnak talált gyermekeknek pedig könnyen elérhetővé váljon a terápia.

Mint kiderült, a jelenlegi szatmárnémeti projekt egyedülálló az országban.