Megkezdődött az idei Sorompók Nélkül Fesztivál

Bár hosszú ideig kétséges volt a megszervezése, kezdetét vette a nemzetközi multikulturális színházi fesztivál.

Kárpátaljai, magyarországi és romániai színtársulatok előadásait, de könyvbemutatókat is tartalmaz a fesztivál programja. Az ünnepélyes megnyitóra pénteken 18 órától került sor, amikoris a megye és a város vezetőségének képviselői, valamint Andrei Mihalache színházigazgató és Bessenyei István, a Harag György Társulat igazgatója  üdvözölték az Északi Színház előadótermében egybegyűlteket.

Többen is hangsúlyozták: nehezen jött össze az idei, immár hetedik fesztivál, de az anyagi nehézségek ellenére sikerült egy színvonalas programot összeállítani.

A fesztivál szombati műsora:

Poesis Club, 12.00 óra

Valentin Nicolau: KÖNYV ÉS VÁLSÁG A 2013-ÉV ROMÁNIÁJÁBAN
(CARTEA SI CRIZA IN ROMANIA ANULUI 2013) - könyvbemutató

Északi Színház - Nagyterem, 16.00 óra

TEATRUM MUNDI - Kovács András Ferenc költői estje

KAF felolvas régi és új verseiből, megszólaltatja költői alteregóit, Lázáry René Sándort, Caius Licinius Calvust, Jack Cole-t, illetve színházi verseiből is válogat.

Kovács András Ferenc Szatmárnémetiben született 1959. július 17-én. Tanulmányait Kolozsváron folytatta magyar-francia szakon. Jelenleg Marosvásárhelyen él: 1990-től a Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, 2008-tól megbízott főszerkesztője. A IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Verseiből angol, bolgár, cseh, észt, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd és szlovén nyelven készültek fordítások.

Fontosabb díjai: a Román Írószövetség debüt-díja (1983.); Déry Tibor-jutalom (1992.); a Romániai Írók Szövetségének díja (1993.); Poesis-díj (1994.); Füst Milán-díj (1994.); Artisjus-díj (1994.); Alföld-díj (1995.); Ady Endre-díj (1996.); József Attila-díj (1996.); Kortárs-díj (1996.); Tiszatáj-díj (1997.); Székelyföld-díj (1998.); a Szépírók Társaságának költészeti díja (2002.); Palládium-díj (2003.); Üveggolyó-díj (2005.); a Magyar Köztársaság Babérkoszorú díja (2006.), Kossuth-díj (2010.).

Északi Színház - Ács Alajos Stúdió, 18.00 óra

BECOME Társulat, Nagyszeben
Rucsandra Pop: NAPLÓ (ORACOL)
Gabriela Badescu önálló estje

Egy történet és egy előadás kereszteződése, az önvizsgálat és a naplóírás határvonala. Ezek jellemzik azt a XXI. századi szerelmes történetet, amelyet a Napló tár elénk. Az előadás a feltétel nélküli szerelemről szóló lírai írással kezdődik. A Napló egy városi költemény, egy vallomás, egy csoportos love-story, amely egyedül a város nyüzsgésének köszönheti keletkezését. Megtörtént egyszer valamikor, hogy a város összes asszonya egyazon időben esett szerelembe. Ugyanaznap. Egyazon órában. És találkoznak. És beszélgetnek. És megszületett egy mágikus szöveg – Napló – amely Rucsandra Pop álmatlansággal és kávésbögrével teli laptopján öltött formát. Aztán egyszer csak megtörtént, hogy Gabriela Bădescu álmatlansága és kávésbögréi között átváltozott egy „élőszóban továbbadandó” formává. Útnak eresztettük a hasunkban tanyázó pillangókat, annak reményében, hogy érkezni fog majd Tőle egy levél a frontról. Ezernyi pillangó állt ekkor munkába. „Tárt kapukkal fogadtok?” faggattam, majd kényszerítettem őket, hogy egymás mellett foglalják el helyeiket. Fiúkat lányok mellé. Lányokat fiúk mellé. Talán ők túlélik. A fent elmesélt hidegháború végeredménye – levelek, front, oda-vissza.

U. I.: Elnézésüket kérek, nem láttak véletlenül néhány pillangót? Hiány van a leltárban.

Északi Színház - Nagyterem, 19.00 óra

Ion D. Sîrbu Drámai Színház, Petrozsény
V. Nicolau: UTOLSÓ MEGÁLLÓ A PARADICSOMBAN (ULTIMA HALTĂ IN PARADIS)
Rendezte: Andrei Mihalache

Ez a kortárs román drámaírás egy nem szokványos műve. Írója, Valentin Nicolau, kulturális tevékenységei mellett, értem ezalatt a Nemira könyvkiadó vezetését, vagy a Román Televízió igazgatását, szakít időt a drámaírás gyakorlására is.

A darab a világ legrégebbi mesterségéről szól. Véleményem szerint, a világ legrégebbi mestersége a szerelem művészete. Az előadás főszereplője egy nyugdíjhoz közel álló Don Juan, akinek, élete alkonyán, tovább kell adnia tapasztalatait. A gyengédség és a nő iránti tisztelet körvonalazzák az előadás témáját, és hozzáteszem, belátásom szerint, férfi szemmel nézve a dolgokat, a legnagyobb tisztelet, amit egy nő iránt tanúsíthatunk, nem egyéb, mint a szeretet...