Wales a fenséges várak, a kristálytiszta patakok és a vadregényes partok országa. Nagy-Britannia e társult országa elég kicsi, de mindig is két részre osztották: Észak- és Dél-Walesre. A két vidéket a táj jellege és az életmód különbsége osztja szét.
Míg az É-i rész hegyes-völgyes, addig a D-i az alacsony dombok és síkságok vidéke. Ez utóbbi iparvidék, itt vannak a nagyobb városok is. A déliek vidámabb természetűek, míg az északiak komorabbak, és más tájszólást is beszélnek.
Wales egyes források szerint a világ egyik legrégibb országa; majdnem 200 ezer évre visszamenőleg találtak leleteket arra vonatkozólag, hogy emberek laktak a területén. Az európai kelták, akik az időszámítás előtti 600 körül érkeztek, hozták a walesi karakterjegyeket: az ékesszólást, a barátságosságot és a fantáziadús gondolkodást. A későbbi római jelenlét békés periódusként maradt meg a történelmi emlékezetben, valószínűleg azért, mert a rákövetkező időszak kifejezetten zavaros volt az ír kalózok és a skótok betörésével. Az V. századtól kezdve az országra az angolszász uralom nyomta rá a bélyegét. Történelme során Wales többször is megpróbálta megteremteni függetlenségét, de ez még ideiglenesen sem sikerült. Ma Nagy-Britannia része, hivatalosan Walesi Hercegség, ám a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában. Uralkodója a mindenkori brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet. Pénzneme az angol font, hivatalos nyelve a walesi és az angol. Walest jelenleg 3 millióan lakják, ebből 265 000-en Cardiffban élnek, amely 1955-ben lett a hivatalos főváros.
A főváros jelképe és egyben legrégibb épülete a vár. Ásatások tanúsága szerint már a rómaiak is építettek ide egy erődítményt, amit a normannok átalakítottak. Ezekről az időkről néhány rom tanúskodik. Mai formáját a XIX. század elején kapta. Jóval korábbi a román építészeti stílus és a gótika fenséges példája: Keresztelő Szent János temploma a belvárosban, a sétálóutcák kereszteződésében. A cardiffiak a legbüszkébbek a modern kor építészeti vívmányára, a hatalmas Millennium stadionra, amely építésekor az Egyesült Királyság legnagyobb sportlétesítménye volt. 1999-ben épült a rögbi világkupára. Angliától eltérően Walesben nem a futball, hanem a rögbi a nemzeti sport. Ezen kívül az egyetlen, ami Walest elkülöníti Nagy-Britannia többi részétől a még mindig beszélt walesi nyelv. Ez az egyik legrégibb a világon, az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágába tartozik. A nyelv a VI. századra fejlődött ki teljesen. Több mássalhangzó egymásutániságával van tele. Nem ritkák a nagyon hosszú szavak sem. Walesi a világ leghosszabb nevű települése is, 58 betű alkotja. Az ország neve walesi nyelven Cymru, kiejtése épp ellenkezője annak, amit várnánk: kumri. Manapság csupán a lakosság egyötöde beszéli a nyelvet, ezért egyre többen küzdenek azért, hogy életben tartsák, sőt, felélesszék a walesi nyelvet.
A walesi bárdok
Nemzeti intézmény az Eisteddfodau, azaz a walesi bárdok összejövetele. Ez egy kora középkori tradicionális zenei és költői verseny, az elsőt 1176-ban rendezték Cardinganben. A hagyományokat az 1860-as években élesztették újjá. Ennek a versenynek a szellemében alakultak a férfikórusok is, többnyire szénbányászokból. A tradíciókat ma, a nehézipar összeomlása után is ébren tartják. Egy ilyen walesi bányászkórus tagjából emelkedett világsztárrá Tom Jones is. Ma három különböző Eisteddfodau-t rendeznek tavasztól augusztusig: külön zeneit, külön nemzeti hagyományokat ápolót és külön egyet a 25 év alattiak számára.
Tippek, információk
Wales területe 20 799 km2, lakossága közel 3 millió fő
Főváros: Cardiff
Hivatalos nyelv: walesi, angol
Pénznem: angol font
Árszínvonal: drága