2011-01-28 17:19:43• hírek • Szatmar.ro

Eléggé ismered a kosárlabdát?

Iparosodott, high-tech és lassan már poszt-high-tech korunkban, amikor a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint Földünk légszennyezettsége soha nem látott méreteket ölt, a Szatmár.ro hírportál úgy döntött, hogy a 2011-es esztendőt a egészségnek szenteli, ezért az Egészség Évévé nevezte ki.

Mens sana in corpore sano, mondták a régi latinok, tudván, hogy ép testben ép lélek, azaz csak testileg egészségesen élhet az ember teljes életet. Mivel egészségünk megőrzésének egyik legfontosabb pillére a testmozgás, úgy döntöttünk, hogy minden egyes hónapban bemutatunk egy-egy olyan sportágat, amit olvasóink Szatmárnémetiben is űzhetnek. Mivel a labdarúgást mindenki ismeri, így talán a világszerte második legnépszerűbb sportággal, a kosárlabdával kezdjük sort. Amely a VSK női csapatának köszönhetően ráadásul sikersportnak is nevezhető városunkban.

Ami a kosárlabda történelmét illeti, hozzá hasonló játékot már a mai Mexikó területén élő olmék indiánok is játszottak mintegy háromezer évvel ezelőtt. Mai változata azon kevés sportágak közé tartozik, amelyek megalkotása egye személyhez köthető. Ez is az amerikai földrészhez kapcsolódik, pontosan a Massachusetts állambeli Springfield városához. Az itt élő és oktató James Naismith kanadai származású orvos és pedagógus szeretett volna egy olyan sportágat, amelyet teremben lehet űzni, hogy diákjai télen is mozoghassanak. Naismith arra a következtetésre jutott, hogy az ismert ismert csapatjátékokban az agresszivitás annak köszönhető, hogy minden tevékenység egy síkban zajlik. Éppen ezért Pop Stabbins, az iskola házmestere találomra mintegy 10 magasságban rögzített egy barackkosarat, a mai gyűrű magassága pedig ugyanúgy 3,05 méter magasan van, mint azon az 1892 január 20.-án megrendezett első mérkőzésen, melyen mindössze egy kosár született.

Ekkor már a palánk is ott volt a kosár mögött, ennek eredeti célja az volt, hogy a nézők nem tudják befolyásolni a futball-labda (mert azzal játszották) röppályáját. Öt nappal korábban a Triangle nevű magazinban jelentek meg az „Új játék" szabályai, egy évvel később pedig a Northamptonban található Smith College-ben Senda Berensonnak köszönhetően megrendezték az első női mérkőzést, a kosárlabda (mely nevet Naismith egyik diákja találta ki) elindult hódító útjára.

A jelenlegi szabályok szerint a kosárlabdát két egymás ellen küzdő csapat játssza egy 28x15 méteres (az észak-amerikai profi ligában, az NBA-ben 29x15m) pályán. A gyűrű a talaj fölött 3,05 méter magasságban rögzítve, belső átmérője 450 - 459 milliméter, a palánk 180x105 centiméter nagyságú.

Szatmárnémetiben egyébként az iskolai tornatermek többségében gyakorolható a kosárlabda, de a közelgő tavasz a szabadtéri kosárlabdázás szerelmeseinek a szívét is megdobogtatja. A legnépszerűbb kosárpályák az Eminescu Nemzeti Kollégium, a Református Gimnázium udvarán található pályák, de a strand közelében található Dinamo pályán is rendszeresen összegyűlnek a sport szerelmesei. Csak a legnépszerűbb helyeket említettük most meg, hiszem számos iskola udvarán is vannak palánkok, ahol a VSK-s lányok nyomdokaiba lehet lépni, vagy éppen NBA-s fiúk karrierjéről álmodni.

A kosárlabda Wikipedia által összegzett szabályzata a következő:

A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot.
A másik ehhez hasonló szabály az, hogy ha a játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti azt újra, mert az „kétszerindulás", és az ellenfél kapná meg a labdát.
A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék. Ha az ellenféltől valaki kosarat akar szerezni, és ezt mi meg szeretnénk akadályozni, akkor nem szabad megütni a kezét, meglökni, ütközni vele, és a többi.

Népszerű játék a kosárlabda
A 3-pontos vonalon kívüli kosár három pontot ér, ezt távoli dobásnak nevezzük, a vonalon belüli pedig kettőt ér, ezt középtávoli vagy - ha a büntetőterületen belülről történik, akkor - közeli dobásnak nevezzük.
Ha valakit dobás közben faultolnak (szabálytalankodnak vele szemben), de a dobó bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el, míg ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (2 vagy 3) volt a dobási kísérlete.
Magyarországon (a FIBA szabályai szerint) 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni és nem térhet vissza a játéktérre, az NBA-ban 6 személyi hibával lehet kipontozódni (ott azonban 4x10 helyett 4x12 perc a játékidő).
Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak 8 másodperc áll rendelkezésére (az NBA-ben 10).
Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat. Nagyjából ugyanez érvényes a visszajátszásra a középvonal tekintetében néhány eltérés mellett.
Ha egy játékos felugrik labdával a kezében (például dobáshoz), de úgy esik vissza a földre, hogy még mindig a kezében van a labda, akkor az lépéshiba (ez alól kivétel, ha egy lábon vagy felugrás után egy lábra érkezve kapta meg a labdát, mert ilyenkor erről a lábáról felugorhat és leérkezhet páros lábra, de ilyenkor már nem sarkazhat).
A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a büntetőterületen belül (a gyűrű alatti - esetlegesen -festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább. Ha ezt megteszi, a labdát elveszik a vétkes játékos csapatától.
A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon. Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát. A támadóidő újraindul, ha a labda érinti a gyűrűt, de ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább.