Idén két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ.Kétszáz éve, 1809. február 12-én született a modern származáselmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely azután alapvetően megváltoztatta tudományos világképünket. E két évforduló tiszteletére több mint 30 országban tartanak rendezvényeket.
A Darwin-nap a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. A kezdeményezők úgy gondolták, annak ellenére, hogy modern kultúránk és életvitelünk nagyrészt a tudomány eredményeire épül, sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról.
Az evolúcióelmélet kitüntetett szereppel bír a tudományban, hiszen nemcsak a biológián belül fontos szervezőelv, hanem számos tudományterülettel össze is kapcsolja azt. A tudomány részterületeit összhangba hozva fontos csomópontot alkot az emberi tudás hálójában. Az evolúció tudományos elméletének alapjait Charles Darwin fektette le, és bár azóta az elmélet sokat fejlődött és - elsősorban a genetika révén - új megalapozást is nyert, Darwin nemzetközileg ismert, emblematikus figurává vált, akinek a modern tudomány és gondolkodás fejlődésére gyakorolt hatása vitathatatlan. Ezért választották az ő születésnapját a tudomány vívmányainak (többek között az evolúció elméletének) megünneplésére.
Fő műve "A fajok eredete" a vallásos világképet alapjaiban rengette meg. Az akkor élt emberek közül sokan nem ismerték fel elméletének zsenialitását, amely elmélet a mai kor embere számára is nagy segítség az élővilág fejlődésének megértéséhez. A darwini evolúcióelmélet a mai napig szinte változatlanul megállja a helyét, sőt a molekuláris biológia térhódításával újabb tények bizonyítják érvényességét.
