A tojásgyümölcs más néven padlizsán vagy törökparadicsom ősi típusa a mai India és Birmánia szubtrópusi területein alakult ki, majd átkerült Kínába és az arab országokba, a XVII. században pedig Európába.
A tojásgyümölcs a Solanaceae családjába tartozó, meleg igényes évelő növényfaj, de a mi égövi körülményeink között csak egynyári növényként termeszthető. 40-150 cm magasra növő, cserjeszerű bokor, leveleinek nyelén néhány tüske is előfordulhat. A főgyökere tűzdeléskor vagy átültetéskor elszakad és növekedését befejezi, szerepét az oldalgyökerek veszik át, amelyek a talaj felső 20-30 cm-es rétegét szövik át. Virágai forrt szirmúak, lila színűek, egyesével vagy kettesével helyezkednek el. Ugyanabban a virágban találhatók a porzók és a termő, amelyek egyszerre érnek, így az esetek döntő többségében lehetőség van a tökéletes öntermékenyülésre. A termés 15-30 cm hosszú, színe fogyasztásra érett állapotban lila, feketés-lila, fehér, vagy csíkozott. Teljes vagy biológiai éréskor valamennyi fajta termésének héja sárgásbarnára színeződik. A korai fajták tenyészideje 110-120 nap, a közép korai fajtáké 120-130 nap és a késői fajtáké pedig több mint 135 nap. A mag apró, sima felületű, sárgás-barna, csirázóképességét 3-5 évig őrzi meg.
Élettani jellemzés:
Hőigény. A tojásgyümölcs kifejezetten melegkedvelő növény, a fagyokat pedig egyáltalán nem bírja, 0o C-on elpusztul. Termésének kifejlesztéséhez és beérleléséhez folyamatosan 25-30 oC hőmérséklet szükséges. A hűvös időt rendkívül rosszul viseli, 10-12 °C alatt leáll a növekedése, 15-16 oC hőmérsékleten pedig már pollentermelési zavarok lépnek fel. A tojásgyümölcs nemcsak a nappali, hanem az éjszakai hőmérsékletre is érzékeny, a hűvös éjszakákat nem bírja. 25-26 oC nappali és 20 oC körüli éjszakai hőmérsékletet igényel.
Fényigény:
Intenzív megvilágítást igénylő növény. Árnyékos, félárnyékos helyeken még hosszú nappalos körülmények között sem termeszthető.
Vízigénye nagy és az egész tenyészidőszak alatt egyenletes. Az igényénél rosszabb vízellátás esetén a termés rossz ízű, deformált lesz, színe is halványabb lesz. Kielégítő fejlődéséhez a talaj 75-80%-os víztelítettsége szükséges.
Tápanyagigénye nagy, a 2-3 hetenként elvégzett fejtrágyázást meghálálja. Déli fekvésű, lazább szerkezetű, mély rétegű humuszos talajok a legmegfelelőbbek számára. Szereti a frissen szervestrágyázott, morzsalékos szerkezetű talajt. A tojásgyümölcs számára a megközelítően közömbös kémhatású (pH 6,5-7,2 közötti) talajok az ideálisak. A lúgosabb (pH 7,2 feletti) talajokat jobban bírja, mint a savanyú (pH 5,5 alatti) talajokat, amelyeket feltétlenül meszezni kell a tojásgyümölcs termesztéséhez. Fejlődése kezdeti szakaszán nagy mennyiségű foszforra és káliumra van szüksége. Nagyon lényeges tehát ősszel e két elemmel jól feltölteni a termőhelyét. Később kálium- és foszforigénye csökken, de nő a nitrogénszükséglete, melyet célszerű fejtrágyázás formájában adagolni.
Fajtaválasztás:
A rövid tenyészidejű, korai fajták általában már a 6. levél, a késeiek pedig a 14. levél kifejlesztése után kezdenek virágozni.
A rövid tenyészidejű fajták a virágzás után 15-20, a hosszú tenyészidejű fajták pedig 35-40 nap múlva szedhetők.
Termesztése
A növényi sorrendbe a tojásgyümölcs önmaga és más vele azonos családba tartozó növény után (paradícsom, paprika, burgonya) ugyanarra a területre csak legalább 3 év kihagyással kerüljön vissza, így elkerülhetjük a talajuntságot és a betegségek, kártevők elszaporodását. Legjobb előveteményei a pillangósok és a kabakosok.
Szaporítása palántaneveléssel történik. Célszerűbb tűzdelt palánták fölnevelése és kiültetése, a szedéskezdet így mintegy két héttel előbbre hozható. Szabad földre legkorábban május 15-20 után ültethető ki, amikor a talajhőmérséklet már eléri a 15o C-ot.
A tűzdelés a palántanevelési időt kb. két héttel meghosszabbítja. Ezért a magot már március közepén el kell vetni melegágyba, fóliasátorba vagy az üvegházban szaporítóládába (1500-2000 db mag/m2). A magvetés 22-25 oC hőmérsékleten 6-8 nap alatt kikel, 2 hét múlva pedig már tűzdelhető. Tűzdelés nélkül, a palántanevelés ideje 10-14 nappal rövidebb, ekkor elég a március végi vetés. A palántanevelés folyamán a szikleveles növények 18o C körüli hőmérsékletet igényelnek, majd a lomblevelek megjelenésétől 20-25o C-on kell tartani. A megfelelő páratartalom 55-65%, a talajt pedig végig lássuk el vízzel, hogy a növények egyenletesen fejlődjenek. Tűzdeletlen palánták fölneveléséhez 4-6 hét is elegendő, célszerűbb azonban 7-8 hetes, jól fejlett palántákat előállítani.
A palántanevelés végén nagyon fontos a 10-14 napig tartó edzés, azaz a külső levegőhöz való hozzászoktatás. Ekkor fokozatosan, egyre hosszabb ideig hagyjuk nyitva nappal a helyiség ablakait, ajtóit, sőt az utolsó napokban éjszakára se csukjuk be. Külföldön, a növekedés gyorsítására a padlizsánt paradicsomba oltják. Ezzel a módszerrel a nagyobb hozam mellett a növények kissé ridegebb környezeti viszonyokat is elviselnek, és a hervadásos betegségekkel szemben is ellenállóbbak lesznek. A fagyok elmúltával mikor a talaj hőmérséklete elérte a 14-15o C, megkezdhetjük a kiültetést 70-80 cm-es sor- és 40-45 cm-es tőtávolságra. A mi éghajlatunkban ez május második felére esik. Szabad földbe ugyanolyan mélyre tegyük, mint amilyen mélyen palántakorában volt, túl mély ültetéssel vontatottá válik a fejlődése. Palántázás után iszapoljuk be a töveket. Sűrűn vetett, felnyurgult palánták leveleinek zöme a szabad földön kezdetben lehullik, a növények pedig, különösen nem szélvédett területen, a földre fekszenek. Ilyen esetben néhány nap múlva óvatosan állítsuk fel a palántákat, hogy a növekedésbeli lemaradást minél előbb behozzák.
Ápolási munkák:
Az egész tenyészidő alatt tartsuk gyommentesen a területet és szükség szerint öntözzünk. A kiültetést követő első hónapban eredményesebb a többszöri kis mennyiségű vízutánpótlás, mert a sok víz erősen lehűti a talajt és visszafogja a növekedést. Az első kötések után ritkábban, nagyobb vízadagokkal is öntözhetünk. Gyorsítható a fejlődése a talaj feketefóliás takarásával, ez nemcsak a gyomosodást akadályozza meg, hanem csökkenti a hőingadozást is. 2-3 alkalommal fejtrágyázhatunk nitrogén vagy könnyen oldódó komplex műtrágyával, vagy lombtrágyázással. A koraiság fokozása érdekében, az alsó szárrészen növő oldalhajtásokat eltávolíthassuk.
Az elöregedett leveleket folyamatosan távolítsuk el, így kevesebb lesz a fertőzés veszélye és jobban szellőznek a növények. Rendszeresen végezzük a növényvédelmi permetezést, a betegségek és kártevők ellen. Az utóbbi években elterjedt a Fusarium sp., a Verticillium sp. okozta fonnyadásos elhalás. Ez ellen tövenként 0,5 liter Topsinos oldattal végezzünk beöntözést. A kártevők közül a burgonya bogár és az atkák kártétele lehet jelentős. A bogyókat teljesen kifejlődve szedjük. Ebben az állapotban, a magvak éretlenek, de már jól láthatók. Évjárattól és technológiától függően, július vége- augusztus elejétől várhatjuk az első bogyók érését. A túlérett termés, amelyben a magok is érettek, kemény, keserűvé, rágóssá válik. A fényes, érett bogyók szedésével vigyázzunk, nehogy a fásodó terméskocsánnyal együtt a hajtásokat is letörjük, ajánlatos éles késsel levágni a termést. A fagyokig tövenként 3-4 bogyóra lehet számítani.
Szedésnél vigyázzunk, hogy ne szedjük le túl korán a terméseket, mert az éretlenek gyorsan puhulnak és az ízük sem megfelelő, míg a túléretteknél nemcsak keserű ízt, hanem kemény magokat is találunk.
