A gyönyör útjain: közösülési testhelyzetek
A szexuális örömszerzésnek számtalan módszere létezik, amelyeket gyakorlás útján egyre tökéletesebbé és élvezetesebbé tehetünk.
Az utóbbi évtizedekben a szeretkezés technikái sok tekintetben változáson estek át. Ez a „szexuális felszabadulás" fokozatosan következett be. Gondoljunk arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egyes szexuális megnyilvánulásokat, melyeket ma teljesen természetesnek tartunk, perverznek, kórosnak vagy betegesnek tituláltak. Tény az, hogy a gátlásoknak vagy a kultúrák közötti különbségek miatt ezek közül néhányat még mindig elítélnek. Természetesen a szexuális szokások páronként is nagy eltérést mutatnak. Ma már megmosolyogtatnak azok az szexuális töltetű olvasmányok, amelyek például 90 évvel ezelőtt az orális szexet fertelmesnek tartottak, a pénisz emlők közötti ejakulálását egyenesen borzalmasnak vélték.
A napjainkban tapasztalható „szexuálisan liberális" felfogásnak köszönhetően minden olyan gyönyörszerzési praktika elfogadott, ami a párok közös megegyezésével történik, és ami mindkettőjükben gyönyört vált ki. Egyszóval mindent lehet és szabad, ami jóleső érzéssel tölt el. Ezt a szeretkezési testhelyzetekre is kivetíthetjük. Minden pár abban a pózban szexszel, ami számukra a legmegfelelőbb és mindkettejük kielégüléséhez vezet. Természetesen nem feledkezhetünk meg a változatosságról és az újításokról sem, amelyek az örömszerzés szempontjából lényegesek. Léteznek olyan testhelyzetek is, amelyek a nő hüvelyét vagy csiklóját ingerlik erőteljesebben.
Nézzük melyek azok a jól bevált, klasszikus testhelyzetek és jellemzőik, melyek a gyönyör mennyországába röpítenek. A többi pozíció valójában az alaptesthelyzetek variációját képezi.
Az örök érvényű klasszikus testhelyzet
Alaphelyzet, amikor a nő háton fekszik, a férfi pedig vele szemben, fölötte helyezkedik el. A szexuális szokásokról fennmaradt írások tanúsága szerint, ez az európai civilizációkban leggyakrabban alkalmazott és elfogadott szexuális póz. Egyese vidékeken „misszionárius pózként" emlegetik. Népszerűsége többek között annak köszönhető, hogy ez a póz lehetővé teszi a partnerek legharmonikusabb testi és lelki egybeolvadását. A szexuálpszichológusok egyetértenek azzal, hogy a tapintási, a látási és a szaglási ingereknek köszönhetően a legbensőségesebb együttlétet jelenttel ajándékozza meg a párokat. Ebben a testhelyzetben óhatatlanul a férfié a domináns szerep, mivel ő vezényli az aktus menetét, a ritmust, ebből adódóan a férfinak nagyobb erőfeszítést kell tennie. Természetesen a nőnek is van mozgásszabadsága, de a kezek viszonylag korlátozva vannak. Ennek ellenére sok határozott, vezető egyéniségű nő, lelki okból kifolyólag előnyben részesíti ezt a testhelyzetet, mivel ekkor a férfi dominálhat. Ősidők óta úgy tartják számon, hogy a „két vállra fektetés" jelképesen a nő leigázásának és annak behódolásának jelképe. A klasszikus póznak, több változata létezik. Például egy párna segítségével, amit a medence alá kell helyezni, a pénisz nem hatol olyan mélyen a hüvelybe, viszont az aktus ritmikus mozgásának köszönhetően a csikló erőteljesebben ingerelhető. Ez a testhelyzet kedvez azoknak a férfiaknak, akik nagyobb fallosszal rendelkeznek, a terhes nőknek, illetve a rövidebb hüvelyű nőknek.
